Utazás - Török konyha

Mardin, Délkelet-Törökország

A hétvégi kirándulásunk célállomása Mardin városa volt mintegy 90 km-re délre Diyarbakır városától, közel a szíriai határhoz. Leírhatatlan élményt jelentett mindkettőnknek, de először néhány fontos tudnivaló a régióról és magáról Mardinról.

Óváros
A város elhelyezkedése miatt fontos történelmi szerepet töltött be mind az antikvitás időszakában, mind a középkorban. Számtalan hódító szerezte meg a kelet-nyugati és észak-déli útvonalak kereszteződésében található stratégiailag fontos területet. Mardin 100 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, az óváros tetején egy vár uralja a tájat. A város különlegességét adja a házak teraszos elhelyezkedése, mely a hegyoldal déli oldalát foglalja el. Az épületek vulkanikus kőzetre gondosan elrendezve épültek, így minden egyes ház teteje a felette lévő teraszául szolgál. Az óvárosból pedig gyönyörű látkép tárul elénk, Mezopotámia síksága alattunk fekszik. A látóhatáron túl, az már Szíria…
Mezopotámia
Szinte hihetetlen volt, hogy a könyvekben olvasottak, a töri órákon elhangzottak megelevenedtek és a saját két szemmel láthattam Mezopotámiát. Az óvárosban szűk utcácskákon bolyongtunk egy helyi fiú vezetésével. Tőle tudtuk meg, hogy 12 keresztény templom található itt, ezen kívül az egykor 80 működő kolostorból 3 maradt fent, ezek közül a leghíresebb a Deyrulzafaran Kolostor (Mor Hananyo), amire később visszatérek. A házakat magas falak választják el egymástól (akár 4 m) és védik az utca zajától. Emellett némi védelmet nyújtanak a forró nyarak ellen, hisz a hőmérő higanyszála gyakran időzik 40-50 fok körül.
Az óváros utcái
A kapuk főként vasból készültek és motívumok díszítik, a kopogtató sok esetben madarat szimbolizál, a béke jeleként. A kapuk fölött a Kába-követ ábrázolják azok a muszlimok, akik megjárták a mekkai zarándokutat. A kis utcák nem egy esetben a házak alatt, alagútként futnak, érdekes átmenni rajtuk.
Mardinban mintegy 85 keresztény család él jelen pillanatban (kicsit kevésnek hangzik), az egyikük házába kis idegenvezetőnk közreműködésével be is jutottunk és beszereztünk egy üveggel az általuk készített házi borból. Meglátogattuk a Mardini Múzeumot, amely egy 19. szd. végi épületben kap helyet. Megtekinthetők itt az elmúlt 6 évezred régészeti leletei, köztük asszír, hellén, perzsa, római, bizánci, szeldzsuk, artuklu és oszmán emlékek.
Mardin Múzeum
Kísérőnktől kérdeztük, hogy miről híres Mardin az építészeti csodáin kívül. Emra elmondása szerint Mardin híres a galambjairól, a galambtartás fontos a helyieknek, az idomított galambok adásvétele jelentős bevételi forrás. Ottlétünkkor is rengeteg galamb csücsült a templomtornyokon és a mecsetek kupoláin. Gatyás galambokkal is találkoztunk, eddig sosem láttam ezt a fajtát.
Galambok a Minaret körül, a háttérben Mezopotámia
A mardiniak ezüstből készült kézműves termékei országszerte keresettek, gyönyörűen megmunkált ékszereket és egyéb használati eszközökben bővelkednek. A város üzletsorán végighaladva számos ékszerüzlettel, valamint szappanokat árusító üzlettel találkoztunk. A szappankészítés egy másik tradicionális tevékenység, de igaz ez Törökország számos vidékére. A nevezetességek közül a végére hagytam a gasztronómiát, a mardini konyha büszke a töltött kebabjára. Rizzsel (pilavval) töltik a báránybordát és így sütik meg, megkóstolni most nem tudtuk, de legközelebb nem hagyjuk ki 🙂 A kebabon túl a szír-keresztények által készített bor további kuriózumnak számít.
Korábban említettem, hogy ezen a területen mintegy 12 keresztény templom és 3 kolostor található. Mardin a 13. század végétől egészen 1933-ig a szír-keresztény vallás központjaként funkcionált. A szír-keresztény egyházat a legősibb keresztény egyháznak tartják, eredetük az ókori Antiochiában (a Róma Birodalom szíriai tartományának fővárosa, a mai török Antakya) keresendő, ahol i.sz. 37-ben Péter apostol alapított korai keresztény közösséget. Nyelvük Jézus nyelve, a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi, a mai napig ezt használják. Ami az irányzat kialakulását illeti, az Antiochiai patriarchátus hívei között az 5. században szakadás következett be és az egyik irányzat a szír-keresztény lett. A szír-keresztények csak az első három zsinatot ismerik el, a negyedik nicaea-i zsinatot (451), mely során elutasították álláspontjukat, nem. 1293-tól a szír-keresztény pátriárka székhelye Mardinban, a Deyrulzafaran Kolostorban volt található, ezt követően a központ politikai okokból Szíriába tevődött át.
 

A Kolostor épületei
A Kolostor mind a mai napig működik, jelenleg mintegy 40-en lakják és tartják ott szertartásaikat. Nyári időszakban létszámuk megnövekszik, az elszármazott szír-keresztények visszatérnek a szertartásokra és tanulják az ősi nyelvüket. Kb. 6 millió szír-keresztény él világszerte, a legnagyobb közösség (3 millió) Indiában található.
A Kolostort az 5. században kezdték építeni, a Szűz Mária-templom és a temetkezési hely ebből az időszakból származik. A templomban közel 1500 éve készült freskót és az egyházi méltóságok részére készített széket láthattunk. A későbbi korokban újabb részeket építettek hozzá. A Kolostor napjainkban is a szír-keresztény pátriárkák temetkezési helyéül szolgál, 52 pátriárkát helyeztek végső nyugalomra az épületegyüttesben. Az épület legrégebbi része azonban nem az 5. századból, hanem az i.e. 4. évezredből származik!
Napfény Templom
A föld alatti, Napfény Templomának nevezett helyiség egyetlen fényforrása egy keletre néző kis ablak, a felkelő nap sugarai bevilágítják a termet. A kereszténység elterjedése előtt évezredekkel áldozati szertartásokat tartottak itt, és bizony i.e. 4000 körül épült. Lenyűgöző, 6000 évvel ezelőtti!
Mardin körül nagyon sok látnivaló található még, egy nap alatt lehetetlen teljességében felfedezni. Így eldöntöttük, hogy a jövőben újra ellátogatunk oda.
Nem tudom megfogalmazni a város különleges atmoszféráját, a Mezopotámiára tekintő hegyoldallal, melyen a teraszos épületek kavalkádja található, az óváros szűk utcácskái, magas falai, a keleti építészeti stílus varázsa, a templomok és dzsámik, amint egymást váltják… Az óvárosi részt folyamatosan újítják fel, mérnökök döntenek arról, hogy egy épület illeszkedik-e a képbe, vagy bontásra és újjáépítésre ítéltetik. Mindenfelé a helyreállítás nyomait láttuk, biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül a terület egykori pompájában tündököl és turisták eddiginél még nagyobb tömegeit vonzza. Ez egyfelől jó, hisz megélhetést biztosít a helyieknek, másfelől nem tudni, hosszú távon mennyire sikerül megőrizni a táj eredetiségét…
Egy következő mardini látogatás élménybeszámolója ITT.

“Mardin, Délkelet-Törökország” bejegyzéshez 0 hozzászólás

  1. Márta szerint:

    >Elolvastam és minden képet megnéztem- köszönöm ezt a virtuális utazást!Csodás helyre jutottál.Egyáltalán szerveznek oda magyar utakat?!A galambokat itt is így hívják, illetve még "kapcos galambnak is". (kapcás)Várom mindig írásaidat-A fahéjas teáról jutott eszembe érdemes lenne régi, népi gyógymódokról tudakozódni. Talán ott még nem tüntettek el mindent a modern medicinák…Írj mielőbb!Üdv Márta

  2. TéDé szerint:

    >Örülök, ha tetszett:). Nem tudom, hogy vannak-e szervezett utak az ország keleti részére, a legtöbb utazási iroda a tengerparti városokat célozza meg. Abban pedig biztos vagyok, hogy a népi gyógymódokat itt inkább alkalmazzák, ha lesz rá alkalmam, mindenképpen megérdeklődöm hozzáértőtől!

  3. Feyyaz szerint:

    Ez a Mardin-mindig is egy elképesztő şehir volt számomra!
    Ez pedig egy elképesztő jó beszámoló!
    Hogy nézhet ki valami ilyen fantasztikusan jól,mint ezt a hegyet beborító,egymásra épült házak!?
    Különösen precíz volt a vallási áttekintésed,tegnap pont ugyanerről volt szó a TV-ben,a Travel Channelen!

    1. TéDé szerint:

      Köszi :)! Valóban lenyűgöző hely, nem lehet betelni vele…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.