Utazás - Török konyha

Furcsaságok II.

…Folytatom a bolt felfedezésével kapcsolatos korábban megkezdett gondolataimat…

Bulgur

A száraz élelmiszerek polcain további érdekességekbe botlottam. A török konyhában roppant népszerű a bulgur, ami tulajdonképpen előgőzölt tört búza és nálunk is be lehet szerezni. Salátákat és köreteket készítenek belőle, az én kedvencem a kısır, ami bulgur és különböző friss zöldségek keveréke. A családom egyik részét sikerült megfertőzni vele és előszeretettel fogyasztják Magyarországon 🙂 A törökök nagyon kedvelik a lencsét, van vörös-, zöld- és sárgalencse, főleg krémlevesek és saláták készülnek belőlük. Egyik nap arra gondoltam, hogy meglepem a kedves férjemet egy igazi törökös lencselevessel. Kutakodtam a neten, majd ráleltem egy szuper receptre. Estére elkészült a mű, szemrepesve vártam a visszajelzéseket… amikor is kiderült, hogy a katonai koleszban volt alkalmuk bőven fogyasztani az említett levest (“Fekete Villámként” emlegették egymás között) és egy életre megutálták 🙂

Tovább nézelődve kisebb-nagyobb kiszerelésben (a nagyobb legalább 5 kg-ot jelent) csicseriborsót láttam, el nem tudtam képzelni, hogy ilyen mennyiségben mire használják. Később megtudtam, hogy népszerű csicseriborsó leveseik és egytálételeik vannak, ez utóbbit kipróbáltam, hááát… Az igazi meglepetést azonban a bamya (angolul okra) jelentette, ez a kis furcsa alakú zöld gyümölcs (először zöldségnek hittem), amit frissen vagy konzerválva lehet kapni. Paradicsommal, esetleg más zöldségekkel szószt készítenek belőle, érdekes ízű… Ami viszont nyerő étel, az a töltött szőlőlevél, ehhez lehet találni üveges szőlőlevelet a boltok polcain. Isteni finom, egyik fajtáját már elsajátítottam, legközelebb igyekszem az otthoniakkal megszerettetni, mert remek köretként, reggelihez, ebédhez, vacsorához, önmagában.

Bamya
Bamyából készült étel
Töltött szőlőlevél

Ha már konzerválás, a befőtteket nem túlzottan ismerik, bár néhány fajtát a napokban láttam a boltunkban. Eddig nem találkoztam velük és mivel Önder Magyarországon evett először őszibarack befőttet, azt hittem itt egyáltalán nem létezik. Nos van, de az ízét egyelőre nem teszteltem, kíváncsi leszek a különbségre :). A savanyúságot viszont ők is előszeretettel készítik és fogyasztják: uborka, csalamádé, paprika, stb., azonban az én ízlésvilágomnak nagyon savanyúak. Igazi “savanyúság”, nem használnak egy icipici cukrot sem.

Nézzük a zöldség-gyümölcsöket. A paprika-paradicsom náluk is sokat fogyasztott zöldségféle, imádják továbbá a padlizsánt, a cukkinit, a sárgarépát és az uborkát. Rengeteg petrezselyemzöldet használnak, ami igazából levélpetrezselyem, a növénynek nincs gyökere. A gyökeret nem ismerik, némelyek csupán hallottak róla. Ellenben a zellert szeretik, ami helyettesítheti a mi konyhánkban oly sokat használt petrezselyemgyökeret. Természetesen itt is van karfiol, brokkoli, kelbimbó, krumpli, hagyma, minden egyéb. Kivéve a karalábét és a kelkáposztát 🙁 Így nem tudok töltött karalábét vagy egy jó kis rakott kelt készíteni, de már tervben van, hogy otthonról hozok magvakat és fellendítem a karalábé és kelkáposzta termesztést 🙂 A levélpetrezselymen túl sok levélfélét használnak a salátákhoz, úgymint mentát, rukkolát (ez főleg a halételek mellé illik), spenótot és még jó párat, aminek egyelőre a magyar nevét sem

Gránátalma

tudom. A zöldbab nálunk elterjedt sárga hüvelyű változatát nem termesztik és a paprika fajták között sem láttam a nálunk ismert TV paprikát. A gyümölcsök közül minden kapható itt is, de ami plusz és nálunk nem elterjedt, az a gránátalma. Frissen nagyon finom, de a belőle készült szirup egyenesen isteni a salátákhoz. A törökök továbbá sok citromot fogyasztanak, na nem a teájukhoz, hanem a salátákhoz. Láttam citromlevet a boltokban, de bármerre megfordultunk barátoknál, rokonoknál, mindenhol csak a friss került az asztalra. Nálunk a zöldségeshez szorosan kötődik a savanyú káposzta fogalma, nos, hosszú idő után azt is találtam itt Diyarbakırben. Azonban ez a káposzta nem az a káposzta, ez ugyanúgy készül mint a többi savanyúságuk és egyáltalán nem árulnak belőle egész fejet, amolyan jó kis töltött káposztának valót 🙂

Mirelit. A fagyasztott zöldségek-gyümölcsök-előkészített ételek kínálata és mennyisége töredéke a nálunk megszokottnál. Persze van itt is sült krumpli, húspogácsa, fasírtnak való, hal, pizza, zöldségek és egyebek, de összességében nem sok. Ők még inkább előnyben részesítik a friss árut a mirelitekkel szemben. Ugyanez igaz a zacskós levesekre és egyéb “műkajákra”, van belőlük, de nem annyi.

Simit

A pékségben van mindenféle kenyér, de a zsömle nem annyira népszerű, kiflit pedig sehol nem láttam eddig 🙁 Nagyon szeretik a különböző pogácsákat üresen, sajttal vagy olajbogyóval töltve, a kedvencük a simit és az açma. Édes péksütijük azonban nem olyan sok van, nem olyan felkapottak – itt legalábbis. De örömmel konstatáltam, hogy a Fornetti Törökország felé terjeszkedik és az első látványpékség Isztambulban fog megnyílni (ha eddig még nem). Remélem a jövőben tervezik a további üzleteket 🙂

A hentesnél van egy óriási különbség a miénkhez képest, a vallásuk miatt nincs disznóhús. Ezt még mind meg lehetne szokni, mert hát a disznóhús nem annyira egészséges meg ehhez hasonlók (most csak magamat biztatom), ugyanakkor nem ismerik a füstölt hús fogalmát sem! Micsoda kár, hisz bármilyen jószág húsát lehetne füstölni, számomra érthetetlen, hogy miért nem… Ami még más egy török hentespultban az az, hogy nem ott előtted szeletelnek/darabolnak a kiválasztott húsból (lábszár, hátszín, felsál, stb.), hanem előre szeletelt illetve kockázott húshalmok vannak és abból kérsz X mennyiséget. Marhahús felkockázva (kisebb-nagyobb méretű kockákra, ételtől függően), ugyanúgy a birka esetében, vannak szeletelt húsok, van oldalas, vannak belsőségek, ők is használják a marha vagy birkabendőt. A csirkét lehet egészben vagy különböző kicsomagolásban kapni ugyanúgy mint nálunk, de pl. nem sok pulykahúst láttam eddig, kacsát pedig egyáltalán nem.

Ezek voltak az első benyomásaim a boltokat illetőleg, azonban biztos vagyok benne, hogy van olyan, amit itt keleten nem használnak, de a nyugati országrészben kapható. Remélem hamarosan kiderül 😉

“Furcsaságok II.” bejegyzéshez 0 hozzászólás

  1. ÖK szerint:

    i wanna “”black thunder” !!!!!! :):)

    1. TéDé szerint:

      Do u really wanna that? 😀

  2. Feyyaz szerint:

    A Fornetti már nem jövő idő Istanbulban,3 hete láttam egy ott működőt,Zeytinburnu kerületben!

    1. TéDé szerint:

      Óó, ez jó hír , köszi 🙂

  3. Feyyaz szerint:

    Jó hír bizony,nekünk bács-kiskun megyeieknek meg különösen büszkeség!:)

    1. TéDé szerint:

      Köszi a linket, eddig még nem ismertem, de máris megszerettem 🙂

  4. istanbulda szerint:

    olyan zsemle meg kifli sajnos nincs mint nálunk, ezért én vettem egy dagasztógépet és magamnak gyártom : ) sok recept van az interneten, mindegyikből finom ropogós sós kiflit lehet csinálni (csak ugye macerás)
    nekem a szívfájdalmam a tejföl hiánya. Van ezerféle joghurt, de tejföl az sehol. A túró is csak kicsit hasonlít, de nem igazán savanyú (lor peynir)
    A savanyúságokat én imádom, sőt csináltam a családnak kovászos uborkát ebben a dögmelegben (rettenetesen utálták haha)
    lencseleves szerintem is isteni, de valahogy nem tudom oylan finomra megfőzni, mint az éttermekben (lehet van vmi titkos összetevő : )
    a zöldlevélbe töltés Magyarországon is elterjedt, legalábbis nálunk töltike név alatt fut és olyasmi mint a töltött káposzta.
    Ha már töltött káposzta, a sima fehér káposztát ecetes lében szoktam megpárolni és így csinálom meg (bár nem oylan finom, mint az igazi savanyúból készült, de azért ehető).
    Füstölt húst én sem láttam, csak sajtot, de az nagyon finom volt : )
    Pulykahús itt akad néha (Migros pl) de kacsát én sem láttam és amikor említettem, legtöbben undorodva néztek 😀 ízlések és pofonok. a mi konyhánkban már bacon is volt és lesz is : ) sőt, van egy koreai bolt -sajnos elég messze – akik sertéshúst is árulnak, csak elképesztően drága, kilója 46 líra… én is azzal biztatom magam, hogy egészségtelen 😀
    no hát további jó főzőcskézést neked, ha van valami jó recepted oszd meg velünk is kérlek!

    1. TéDé szerint:

      Én már láttam igazi zsömlét, de kiflit azt sehol sem. Azonban túróként ne a lor peynirt, hanem a Çökeleket próbáld ki, az szinte olyan, mint a miénk. Na jah, tejföl nélkül semmi nem az igazi….
      Nem szerették a kovi ubit?? Óóóóó. Nekem még nem volt hozzávaló uborkához szerencsém, ezért nem tudtam kipróbálni. Kíváncsi vagyok a körülöttem levők mit szólnak, ha összejön 🙂
      Jah, azóta én is találtam füstölt sajtot, kb. aranyáron. 20 dkg-ért elkértek volna kb. 1300 Ft-ot :S
      Van pár receptem, de ha ellátogattok Elif főzőcskés blogjára (a link megtalálható az oldalamon), ott igazi török recepteket próbálhattok ki! Nyamm!

      1. istanbulda szerint:

        én már jó ideje rajongója vagyok az oldalának 🙂 szuper recepteket oszt meg velünk

  5. Zizzer szerint:

    Ettem bamyalevest (vagy nem is tudom, hogyan nevezzem), hát nekem nem igazán ízlett. 🙂

  6. Zizzer szerint:

    Amit én ettem, az biztosan nem volt elrontva, mert olyan asszonypajtás csinálta, aki állítólag nagyon jó bamyát készít. Azt hiszem, bennem volt a hiba… 🙂
    Ellenben jól hangzik ez a recept, habár én – mint finnyás egyén – lehet, csirkével csinálnám.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.