Hagyományok - Kultúra, Párkapcsolat - Mindennapok

Hulljon hát le a lepel! – nagyító alatt a török férfiak

Nos, Uraim, ez egy rendhagyó bejegyzés lesz, kíméletlenül pellengérre állítunk Benneteket. Ja, hogy azt nem mondtam? Természetesen a Török Urakról esik majd szó :) . A többieket szépen kérem, hogy ne vegyék magukra, ez a fejezet most nem róluk szól.

Kezdhetjük Lányok? Vesézzük ki őket, hisz nem hazudok, ha azt mondom, hogy ők olyan mások… De mégis, miben nyilvánul meg mindez? Elő a nagyítóval és szedjük őket ízekre! Tartsatok velem!

Török férfiak. Miért van az, hogy annyira bolondulunk értük? Nem egyszer szegezték már nekem a kérdést, miért éppen török? Miben jobb, miben más? Először nagyon nehéz volt szavakba önteni a választ, csak hangosan hümmögtem, közben lázasan gondolkoztam, hogy valóban miért is? Valóban jobb? Vagy csak más?

A legtöbb magyar-török kapcsolat a virtuális világban indul manapság, hála az Internet messzire elérő kezének. A határok leomlottak, semmi nem elképzelhetetlen, kicsiny kis világunk kitágult. Ki milyen okból ül le a gépe elé és nyitja meg az msn-t, onnantól pedig sodor az ár magával… Biztosan szembesültetek vele Ti is, hogy a török srácok bizony igen aktívan keresgélnek, emlékszem, hogy annak idején, megboldogult lánykoromban, szinte bombáztak a különböző üzenetekkel. Talán itt kapja fel a fejét először az ember lánya, hisz olyan szép szavakat tudnak duruzsolni, olyan szépen tudnak szólni, már a csetelés alatt hevesen tudnak ostromolni. De mégis, a legtöbbjük nem ízléstelenül közeledik, ahogy azon ma már nem is csodálkozunk egyéb esetekben.

Az ember lánya kíváncsi lesz. Török srác, Törökország, az ismeretlen és misztérikus másik földrész, más vallás, nagyon izgi – tulajdonképpen miért is ne csetelhetnénk? Valahogy így kezdődhet az életre szóló “török szerelem” függetlenül attól, az adott sráccal hogyan alakul. Valljuk be, hogy mi csajok szeretjük az izgalmakat, titokban erre vágyunk és ők meg tudják adni nekünk. Általában aki egyszer bekapja a horgot, az örökre elveszik és nem tud szabadulni a török fogságból :) Így van-e?

A török férfi nagyon hevesen tud udvarolni. Az igazi déli vérmérsékletű fajtából való és az ember lánya a fellegekben érzi magát. Bár hevesen udvarolnak, de mégsem tolakodóak, ez azonnal szembeszökő különbség sok más esettel szemben. Tisztelik a nőt. Az, amiről néha úgy érezzük, hogy elveszendőben van a fiatalabb generációknál, náluk még fellelhető. A társaságukban igazán nőnek érezhetjük magunkat, akár a legkirályibb hercegnőnek, akit a kísérője elhalmoz mindenféle bókkal és kedvességgel. Bőkezűek, ha ajándékot adnak, olyankor az ember lányának leesik az álla az elképedéstől, hogy ezt mind, tényleg..?

A török férfi remek társaság, nem lehet mellette unatkozni. Sugárzik belőle valami megmagyarázhatatlan vonzerő, talán éppen a más világ vonzereje. Éreztétek már? Ha pedig a kapcsolat mélyülni kezd és szerelemmé alakul, akkor a török férfi nagyon de nagyon tud szeretni. Miért érezzük így? A szavai? Az, hogy mellette igazán nők lehetünk? Hogy olyan gondoskodó?

A török férfi igazi férfi. Ha kell kiáll önmagáért, a szerelméért, a családjáért, a becsületéért, bárkiért, aki fontos számára. Oroszlánként védelmezi a szeretteit, nem ismeri a megadást. Az ő hazájában, az ő vallása és társadalmi elvárásai szerint így kell viselkednie. A török férfi értékítélete szerint a férfi-női szerepek hagyományosak, ezzel gyorsan szembesülhet az ember lánya és akár el is riaszthatja. Bizony, ha valaki nagyon feminista húrokat penget vagy túlemancipált vizeken evez, ez könnyen lehet probléma is. Úgy fogalmaztam meg annak idején először, hogy olyan, mintha a nemi szerepekkel kapcsolatos felfogás esetében mi legalább egy generációval “modernebbek” (sem negatív, sem pozitív értelemben) lennénk. Azaz a török felfogás olyasmi, mint a szüleink vagy nagyszüleink idejében. Értitek mire gondolok? A török férfi pl. nehezen tudja elképzelni, ha a párja még a fakanalat nem ismeri…

A török férfi oltalmazza, és ha úgy hozza a szükség, eltartja a családját. Számára ez nem probléma, hisz ahonnan ő jött, ez egészen a közelmúltig természetes dolog volt. A férfi feladata ez, a nőké viszont teljesen más. A nők reszortja az otthon melegének biztosítása és a gyerekek nevelése. Mintha a szüleink, nagyszüleink koráról beszélnénk, nem igaz? Azért a nemek közötti szerepek ma már nem ennyire kiélezettek, Törökországban is változnak a dolgok. De a török férfi felfogása közel sem olyan még mint a miénk, ezen bizony keményen dolgozni kell, ha közös életet képzel az ember lánya. Mi másban nevelkedtünk, ragaszkodunk a munkahelyünkhöz, hogy azon keresztül (is) kifejezzük önmagunk, nekünk nem “csak” a megélhetés szempontjából fontos. Ez számára furcsa is lehet, egyáltalán nem olyan magától értetődő, mint a mi kultúránkban.

A török férfi hűséges, tiszteli a párját. Számára a család szent és sérthetetlen. Jó szerető? Bizony ám, a török férfi déli vérmérsékletű, ettől többet mit is mondhatnék pironkodás nélkül :) . Ha már vérmérséklet, a török férfi könnyen dühbe tud jönni, de dühe ugyanolyan gyorsan el is száll. Ez nem az ő hibája, ilyennek született. Ismeritek a helyzetet? Amikor feldúltan füstölög és öt perc múlva nevetgélve társalog tovább? Te meg csak érthetetlenül nézel rá, hogy hogy képes ilyen gyorsan váltani.

A török férfi a tenyerén hordozza kedvesét, ugyanakkor féltőbb és féltékenyebb az átlagnál. Félti az asszonyát, nehogy bántódása essék a hétköznapokban és féltékenyebb is mint a megszokott, van, amikor egészen apróságokon fenn tud akadni. A török férfi nem szokott ahhoz hozzá, hogy kedvese derekán, mély dekoltázsán, egyéb kivillanó zugain más férfiak is legeltessék a szemüket. Ha az ember lánya szívesen hord lenge és rövid öltözéket a nagyérdemű előtt, az bizony előbb-utóbb szóváltás tárgya lesz. A török férfi szereti ezeket magának megtartani és senki mással nem megosztani. Prűdség? Ódivatú szemléletmód?

A török férfi nagy örömmel és büszkén mutatja be a családját, szüleit, testvéreit. Az ember lánya itt szembesül vele először, hogy a család és a férfi kapcsolata nem feltétlenül olyan, mint a nálunk megszokott. A család igenis komolyan beleszólhat a férfi életében és mindenféle követelményeket támaszthat feléje, akár anyagiakat is. Az igazi török férfi könnyen előfordulhat, hogy papucs, ha a családjáról van szó. Biztos vagyok benne, hogy mindenféle élményekkel rendelkeztek Ti is, a családi háttér akár óriási buktatója is lehet egy magyar-török kapcsolatnak. Nagyon más, nagyon-nagyon más.

A török férfi szereti a szépet, a kényelmet, az otthon melegét. Általában jó az ízlése az öltözködés terén és a még egyedülállóak is adnak a lakásuk megjelenésére. Nem beszélhetünk amolyan tipikus kopasz legénylakásokról, hanem a szép szőnyegek, függönyök és egyéb csecsebecsék is megtalálhatóak náluk. Szeretik a díszeset, a színest, a csillogót, ez náluk nem a nemek kérdése.

Az emberi kapcsolatok ápolása sokkal fontosabb a török férfi életében, ami bizony sűrű vendégeskedéshez és nagy számú vendégek fogadásához vezethet. Ha az ember lánya ezt nem tudja megszokni, akkor nagy bajban van, mert erről bizony nem mondanának le soha. Néha az ember a fejéhez tudná vágni a teáskannát, hogy máááár megint teázni hívtál valakit teee, majd mindennap jön valaki, azt hittem ez az este a miénk lesz, miért már :) ??

A török férfi imádja a zenét és a mulatságot. Ha zenét hall, képes rögtön mozdulni a zene ütemére és azonnal elsodorja őt a felhőtlen jókedv. Hihetetlenül tudják élvezni az életet, a mindennapokat, az icipici apróságokat, az élet apró örömeit. Mindent elfogadnak úgy ahogy történik, kiváltképp a megváltoztathatatlanba törődnek bele nagyon gyorsan. Voltatok már úgy, hogy Ti még hosszasan rágódtok valamin, ami megtörtént, de a párotok már el is felejtette? Máshogy gondolkodnak és ebből kifolyólag nem mindig értik meg, ha az ember lánya napokig agonizál.

Török vs. magyar mentalitás?  Szerinted? Milyen a török férfi?

A cikk folytatása és a vélemények összegzése ITT, lapozz tovább.

“Hulljon hát le a lepel! – nagyító alatt a török férfiak” bejegyzéshez 41 hozzászólás

  1. Petra szerint:

    Akkor ezt ide is leirnam…

    Kedves Dalma,

    Azt tudod, hogy az a tipus, amit leirtal, csak egy az ezerböl?

    Hallottal azokrol a külföldi lanyokkal / es azok csaladjaval szemben elkövetett gyilkossagokrol a nyaron? Vagy arrol, hogy hogyan eröszakoljak meg vagy adjak el a szep szoval ide csabitott naiv külföldi lanyokat, akik a misztikusat keresik?
    http://www.google.com/search?hl=en&q=turkis+men+kills&rlz=#hl=en&sa=X&ei=Z27GTrPaC46ZhQfkk7DiDw&ved=0CBoQvwUoAQ&q=turkish+man+kills&spell=1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.,cf.osb&fp=caa04b27b8edc9bc&biw=1024&bih=509

    Törökorszag hatalmas, gyönyörü es rendkivül veszelyes. Itt egy pillantas vagy mosoly is nagyon mast jelent.
    http://nagyutazas.wordpress.com/2011/04/22/egy-csok-es-mas-semmi-csak-zart-ajtok-mogott/

    Itt 50 eves pasik 13-16 eves lanyokkal hazasodnak a csalad engedelyevel.
    http://nagyutazas.wordpress.com/2011/11/17/az-elet-megy-tovabb/

    Itt meg a fejkendös haziasszony is szeretöt tart. Itt egy 80 eves pasi leszurja a 73 eves feleseget, ha az “nem törödik vele elegge.”

    Attol meg, hogy esetleg külföldi a ferjünk, nem egy egesz orszaghoz, vallashoz vagy nemzetiseghez hazasodunk. Egy, azaz 1 emberhez megyünk ferhez. Egy, azaz 1 embert ismerünk meg hosszu evek soran.

    Ne altalanositsunk.

    Ezzel a cikkel nagy veszelybe sodorhatod a tapasztalatlan, naiv, fiatal magyar lanyokat. Ha en tevedek, akkor nem törtenik semmi. Ha te tevedsz, annak vegzetes következmenye lehet.

    Köszönöm a figyelmet, a közerdekü közlemenynek vege! 🙂

    1. TéDé szerint:

      A cikknek hamarosan jön majd a folytatása, amiben több minden benne lesz, reagálva az általad és a mások által leírtakra is.

      1. Márti Meryem Yilmaz szerint:

        Ez baromság. Nem kell mindent elhinni amit az újságok írnak. Én itt élek 26 hónapja, és egyetlen negatív behatás nem ért soha. Pontosan úgy teszel, mintha otthon olyan idilli lenne minden. Nézz körül otthon, hány gyilkosság történik naponta, hány gyereket éheztetnek halálra, vagy ér támadás. Akkor mondjál véleményt, ha megtapasztalatad!

        1. Polusa Angéla szerint:

          Így igaz

    2. Cem Arslan szerint:

      Torok vagyok beszelek magyarul. Kommented olvastam haromszor hogy nagyon jol erts. Nem szeretek komment irni de most igen.

      Azt mond ne altalanosits de te azt teszed. A te kornyezetedbe mennyı rossz tortenik? Hany esetrol hallasz ott mikor ılyen rossz tortenik? Oszinten? Mıkor Magyarorszag eltem volt nagyon hangos szomszedom mindig kıabal es rombol. Osszes magyar ılyen? Soha nem gondol igy. Nem igaz.

      Torokorszag nem meny es sok rossz ıtt ıs, de fontos tudnı hogy nagy orszag es 75 millıo lakos lakık. A krimınal statistıka szerint alacsonyabb a rossz cselekedet szama mınt europai orszagok.

      Naiv magyar lanyok keresık boldogsagot Torokorszagba es lehet baj de lehet baj mas orszagba is. Nem csak ıtt. Nekik kell vıgyaznı magukra mindenhol Magyarorszagba is! Laktam ott es lattam. Ha baj tortenık ıtt nem lehet egy iras hıbas.

      1. Petra szerint:

        En csak azt nem ertem, hogy miert kell ugy kezdeni a mondatokat, hogy “a török ferfi” vagy azon elmelkedni, hogy mi a különbsed a török es a magyar ferfiak között, amikor nagyon valoszinü, hogy voltunk együtt minden török es magyar ferfival. 🙂

        Felreertes ne essek, en nem legböl kapott, hanem konkret esetekröl beszeltem:

        http://www.dailymail.co.uk/news/article-2027860/Turkey-murders-Recep-Cetin-told-Marion-Graham-Ill-kill-you-come-us.html
        http://www.express.co.uk/posts/view/269657/Grinning-husband-on-bride-murder-charge
        http://theahafoundation.org/news/news-news/turkish-man-kills-wife-and-cuts-off-her-head/
        http://yurthaber.mynet.com/detay/mus-haberleri/13-yasindaki-suhedanin-evlilik-isyani/56134
        http://www.internethaber.com/13-yasindaki-kiz-cocugu…-12152y.htm
        http://yurthaber.mynet.com/detay/kayseri-haberleri/86lik-dede-esini-bicakladi/35524

        @Cem
        A gyilkossagok aranya Magyarorszagon viszonylag alacsony, es ha valaki nem ismeri a nyelvet vagy kulturalis különbsegeket, könnyen kerülhet bajba külföldön. En csak azt mondom, jobb felni, mint megijedni…

        2008 http://chartsbin.com/view/1454
        2009 http://en.wikipedia.org/wiki/File:Homicide-world.png

        Ahogy elmondtam, vannak rendkivül biztonsagos, elvezetes es gyönyörü helyek Törökorszagban, de azert mindig tartsuk nyitva a szemünket, föleg, ha keletebbre jarunk.

  2. Lara szerint:

    én azt mondom hülye ember van mındenhol.Hülyeségért soha nem kell a szomszédba mennı. én ıs Törökorszagban élek sokmındenben magunkra ısmertem, marmınt,amı a kapcsolatomat ılletı a parommal. Pont sokszor ezek a kıs kulturalıs különbségek mıatt vıvjuk meg a vıtaınkat, én ınkabb a cıkken jot nevettem mert sok esetben magunkat lattam…. 🙂

  3. istanbulda szerint:

    jó ez az írás, csak szerintem is inkább az lehetne a címe, hogy ‘nagyító alatt a török férjem’ : ) feltételezem, hogy róla írtál ebben a posztban. örülök, hogy ilyen csodás embert találtál és ennyire boldog vagy vele : ) viszont szerintem is megtévesztő lehet ez a jellemzés, mert az összes török férfi biztosan nem ilyen.
    minden embert a neveltetése, a környezete, a barátai stb befolyásolnak. sztereotípiák mindenkiben élnek, főleg, ha nem ismerjük közvetlen közelről az adott országot. pl mi magyarok kevéssé ismerjük a törököket. a ‘hány tevéért adtak el?’ elég tipikus magyar kérdés : ) hozzánk a hírekből kb ennyi jut el Törökországról, mert sajnos keleten még mindig adnak el pénzért lányokat… és tény, hatalmas különbségek vannak egy modern nagyvárosban, liberális családban felnőtt férfi életfelfogása és egy faluban, keleten élő, tanulatlan férfi között… mindkettő török pedig. szóval, ahogy az előttem hozzászólók is írták, általánosítani nem szabad, az ismerkedés elején fő az óvatosság, aztán reméljük, mindenki olyan szerencsés lesz, mint Dalma : )

  4. TéDé szerint:

    Hűű, ez igen, egy kicsit felpezsdült a vérünk, ez tök jó! 🙂 🙂

    Nem, tényleg nem ismerek minden magyar és török férfit, az egy kicsit nagy falat lenne. De ennek ellenére látok olyan jegyeket, amik mások lehetnek, ami különböző lehet. Nem feltétlenül, de lehet. Nem mind, de néhány. Lehet. Van amelyik nagyon, van amelyik éppen csak, van amelyik egyáltalán nem.
    Az biztos, hogy szerencsésnek mondhatom magam, nem csak a férjem miatt (de hadd osszak meg egy műhelytitkot, nem őt mutattam ám be Nektek :)), hanem az eddig tapasztaltak miatt is. Sokfelé megfordultam, sok család életébe beleláttam közelről és pozitív kép alakult ki bennem a más jegyekkel együtt is. Nem mindenkinek sül el ilyen szerencsésen, ez így van.

    Tudjátok, hogy keleten élek és itt közelről látni, hallani ezt-azt. Nem tudom, nekem ez itt olyan, mint egy másik ország, erről az életről külön fejezetet lehetne írni török pasistól, török családostól, mindenestől. Mégis el kell fogadni, hogy ez is része, bármilyen is. Történnek szörnyűségek, az ember csak értetlenül néz, hogy miért. Még ha megérti is az indokokat, elfogadni sohasem tudja…

    Örülök, hogy mindezeket a cikkhez fűztétek, így lett teljes. Külön köszi Cemnek, ő az első török származású, aki úgy tűnik, hogy olvassa az írásokat 🙂 Biztatlak a további kommentekre, mert Te éppen a másik oldalról látod a dolgokat, nekünk a Te meglátásod nagyon érdekes!

    Ahogy Petra mondta, fő az óvatosság akárhova mentek, de ez igaz minden országra, akár fejlett akár fejlődő, mindennek megvan a maga veszélyforrása.

  5. Rimalány szerint:

    Október óta ismerek a Facebookról egy török fiatalembert…November óta hiv Törökországba,de nem ugrottam először,és nem is akartam vele ismerkedni.Kitartó volt,minden nap irt,és azóta is minden nap beszélünk…
    Üzletember,eléggé modern szinte alig veszem észre,hogy török…de!Ott a de…hív azóta is,még a jegyemet is állja visszafelé,és minden költségemet….egy hétre,csak menjek…nem tudom miért akar ismerkedni,milyen célból,mivel ő is gép mögött ül,és nem látom az arcát,és mit gondol stb.Elég nyíltan írja,hogy mit is szeretne..ezt mástól is hallottam,hogy eléggé szenvedélyesek,de mit is engednek meg mindebben,mit is várnak el?
    Nem vetettem el még azt,hogy kimenjek,de sokat töprengek…jó lenne-e?Sikerülne-e?

    1. TéDé szerint:

      Nehéz döntés, az biztos. Talán jobb lenne, ha ő látogatna meg először, nem? Nőként mindig rejt veszélyeket egy ilyen látogatás, bármelyik országról legyen szó. Egyedül az ismeretlenbe egy ismeretlenhez…
      Amikor mi is abban a cipőben, amiben most ti, én ragaszkodtam hozzá, hogy első alkalommal ő jöjjön Magyarországra. A hazai terep előnyt biztosít Neked és ha rájössz, hogy minden kamunak bizonyult részéről, akkor egyszerűen odébbállsz. Ha pedig úgy érzed, hogy minden valós és van értelme folytatni, akkor adott a következő lépés, lehet tovább gondolkodni.
      Sajnos valóban sok a negatív példa, legyél óvatos. Nem azt mondom, hogy minden török pasi csak a kalandot keresi, de sokan igen. Ne engedd ki a kezedből az irányítást, menjen ő Magyarországra és találkozzatok egy semleges terepen. Ott már eldől, hogy jó lehet-e, sikerülhet-e…

  6. Zsuzsi szerint:

    Mint már írtam egy kommentemben a bemutatkozásnál 5 hónapja vagyok együtt török barátommal… ez a cikk sok mosolyt csalt az arcomra 🙂
    sok mindenben ráismertem a barátomra 🙂 hirtelen jött düh… a veszekedések, hogy miért nem tudok “normális” ruhát hordani és a féltékenység 🙂 és természetesen az oroszlán, aki mindent védelmez
    Egy valamit hiányoltam a focimániát! BESIKTAS!!! 😀
    Kicsit úgy tűnik, hogy a negatív dolgokat emeltem ki, de ezek őszintén megmosolygatnak, mert megtanultam ezekkel élni és a saját vérmérsékletemből visszavenni 🙂
    Zsuzsi

    1. TéDé szerint:

      Igen, igazad van, a focinak nagyon is ott lenne a helye a cikkben! 🙂

    2. Feyyaz szerint:

      Kedves Zsuzsi,nagyon igazad van,:)üdvözlöm a barátodat,mert En Büyük BEŞIKTAŞ!

    3. arwen szerint:

      Haha dettó ugyanez, épp az imént gondoltam hogy a focimániát még beszúrom a fenti – mondhatni tökéletes – listába 😀 😀 😀

  7. Betti szerint:

    Ó te jó ég! Mennyi hasonlóság van köztem és egy török férfi között (mármint ami a temperamentumot illeti 🙂 Vajon hozzám is illene egy török pasi vagy kinyírnánk egymást? 😀

    1. TéDé szerint:

      Ki tudja?? 🙂

  8. akos szerint:

    kedves Tede! szeretem olvasni az irasaidat, de ez a bejegyzes olyan, mint egy mezes-mazos hazug reklam a teveben. a valos kep teljesen mas es akirol irtal, valoszinuleg egy kivetel. mert kivetelek vannak itt is. en magam is ismerek nem egy kulturalt es tiszta torokot, de nem ez az altalanos. sot! csak legyenek ovatosak a magyar lanyok!
    udvozlettel:
    akos

    1. TéDé szerint:

      Kedves Ákos! Ez a bejegyzés valóban a pozitív dolgokról szól, bevallom, kicsit provokálni is akartam a hozzászólókat, hogy többen tegyük össze a “valós képet”. Éppen ezért az írásnak van egy folytatása is, pont a kommentekből – a másik oldallal kapcsolatban.

      1. akos szerint:

        sikerult provokacio. sokadszorra olvastam el mire megirtam a velemenyem, egyszeruen annyira felhaboritott. miutan ferfiakkal dolgozom egyutt es naponta latom oket tisztalkodni, oltozkodni, enni, hallom oket beszelni egymas kozt, elmondjak a gondolataikat, akar a maganeletukrol is,….kivancsian varom a folytatast!

        1. TéDé szerint:

          Legközelebb ne várj ennyit a véleményed megírásával 🙂
          A folytatás rögtön utána megszületett: http://tedeinturkey.wordpress.com/2011/11/19/lehullott-a-lepel-a-torok-ferfiakrol/
          A későbbiekben pedig más szemszögből is érintettem a témát: http://tedeinturkey.wordpress.com/2012/09/13/europai-lanyok-torok-pasik-szuzesseg-tundermese/
          http://tedeinturkey.wordpress.com/2012/11/05/tovabbi-gondolatfoszlanyok-arrol-hogy-erdemes-e-belevagni-egy-torokkel/

          Várom a további meglátásaidat!

  9. akos szerint:

    igen….nem akartam tovabb feszegetni ezt a kerdest de a mai nap-leven a ramazant lezaro unnep, egyutt a csalad,stb….-a temaba vago esemeny tortent velem: a medencenel olvasgatok amikor a szomszedom,- akivel egyebkent nagyon joban vagyok-messzirol kiabalva udvozol,…mire en megkerdezem, hova megy, latvan a nepes csaladjat meg mindig kint ulni a teraszon eppen fogyasztva a merhetetlen mennyisegu kajat. suttogva kozli, es a kezevel a takarasban mutogatja, hogy eppen megy valami nohoz…elneztem mellette hogy jobban lassam a mogotte, a teraszon etkezo feleseget a csaladdal a kisgyerekkel….es Te jutottal eszembe. persze nem lehet altalanositani, es az is igaz, hogy ahol en lakom, lenyegesen lazabbak az elvarasok es engedekenyebbek a hagyomanyok teren…..de azert lepten-nyomon csak a romlast latom, hallom.
    udv!

  10. mano szerint:

    na, hát szépek és kedvesek ezek a kommentek! Én tapasztaltam jót és kedveset! Van olyan ismerősöm akinek kurd a férje, van olyan akinek török, van aki töröktől vált el, és törökhöz megy most hozzá! Alapvetően az a tapasztalatom, aki egyszer kiteszi a lábát az ezer egy éjszaka meséjébe, az ott is marad. Mert hát valljuk meg, ha át is vágnak minket a végén, ők azt is urasan csinálják….hogy mit értek ez alatt??!!! Ha lehetek kissé közönséges, akkor azt mondanám, az alap különbség egy magyar férfi és egy török férfi közt az udvarlásban, hogy a magyar férfi hozzáállása az “örülj neki, hogy szexeltem veled….” még a török férfi megköszöni, hogy megtisztelted vele, hogy megtehette veled….és ez a fajta tisztelet övezi minden cselekedetüket egy nő felé! Ami viszont igaz, és ezt sajnos még talán általánosítani is merem, hogy ha érdektelenné válsz a számukra, 180 fokot képesek fordulni. az értelem, a neveltetés és az ész irányítja őket, nem az érzelem….amennyire tudnak lángolni, úgy ki is hűlnek egy pillanat alatt, ha valami úgy ‘kívánja’! És hogy mi, hát a mama!!! főleg, ha nagyon keleti, és nagyon hagyomány tisztelő családból származnak! Akkor hiába a szerelem. Bármit odaad a családért, és anyuért! Az életenergiájuk 95%-át a szüleik mellé teszik le. A keleti férfiak zömmel azért jönnek nyugat felé, (Antalya, Izmir, Bursa,Istanbul…stb), hogy a turizmusban és a mezőgazdaságban dolgozva pénzt keressenek….haza, anyunak és apunak! És ha a nő, akibe lehet akár tényleg bele is szeretett, ettől eltántorítja, akkor a nő feje hullik a porba, mert a család (mama) ezt akarta. Mert nekik egészen addig mindegy kibe szerelmes a fiú, amíg annak nincs következménye, de abban a pillanatban ahogy már a fiú többre vágyna, onnantól a választott lány már gyaur, hitetlen, erkölcstelen, európai, céda….stb. Sajnos van körülöttem pár házasság amit a mama szedett szét, vagy kapcsolat,amit mama rongált be. Mi több az én párom is rideggé vált attól a pillanattól kezdve, hogy komolyra akartuk fordítani, és a mama ettől megfeszült! El is vesztettem, pedig nem rövid, 3 éves kapcsolat volt! Igaz az én párom habár élt az ország fejlett ‘európaibb’ részein is,amit hozott, az a Kelet anatoliai, nagyon keleti török kultúra. Szóval, sztem bárki is akar kezdeni egy török férfival, az első, hogy honnan jött, és mennyire vall ‘szabadabb’ nézeteket ő, de főleg a család. Ha az nem fogad el, akkor az a házasság halálra van ítélve! Szerintem. Én ettől függetlenül sokkal jobban érzem magam ott, mint a magyarok közt, mert hát szeretnek turkálni mások életébe, de úgy érzem kevésbé rosszindulatúak, és főleg nem olyan depressziós, magába sírva vigadó nép mint a magyar. szóval lányok, rózsaszín függöny fel, szívekre vigyázni és pont annyi sikersztori lesz ott mint amennyi itt!

    1. TéDé szerint:

      Ez nagyon találó és úgy látom én is, hogy teljesen igaz: “aki egyszer kiteszi a lábát az ezer egy éjszaka meséjébe, az ott is marad”…

  11. Pöttömpanni szerint:

    Nagyon tetszik a cikk DE én török munkáltatónál dolgozom és sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy a nő másodlagos… :-(( Ennél a cégnél semmibe vannak véve és sajnos a fizu így van megállapítva! Tudom vannak kivételek meg nem kell általánosítani (találkoztam kivétellel), de ennél a cégnél így van. És a török munkatársaimtól tudom, hogy pl. török férfi elvehet külföldi nőt, de török nő nem házasodhat külföldivel…

  12. Faragó Anna szerint:

    Szervusztok! Én 3 éve hogy elmult csetelek és skypolok egy nagyon inteligens ,okos, jó képű török fiúval. Most már ott tartunk hogy menjek ki hozzá és feleségül akar venni…én kicsit tartok az egésztől de nagyon szeretném megismerni..igaz mondtam hogy elősször Ő jöjjön hozzám Budapestre remélhetőleg meg is teszi…Nagyon szerelmes belém igy is hogy nagy a távolság. Kérlek szépen hogy irjatok véleményt főleg akik kint élnek és Török-Magyar párok vagytok. Köszönettel Anna

  13. Eva szerint:

    Kedves Dalma, hihetetlen mennyire egyetértek minden soroddal. Még ha túlzásnak is tűnik! Ugyanígy látom, tapasztalom a Török férfi jó- rossz oldalát. ( Nagy T, mert a férjemről van szó :))
    Ugyanakkor megértem azokat is, akik úgy vélik, reklámba illő így jellemezni akármelyik nemzet férfiját.
    Most, hogy ezt az írást újraolvastam, bevallom, kicsit megnyugodtam. Mert a sok jó tulajdonságuk mellett, amiket felsoroltál, bizony elfelejtettem, hogy a hirtelen harag, düh is ” közös jellemzőjük ” 🙂 szóval most, hogy emlékeztettél rá, már nem is haragszom rá annyira amiért nemrég nem volt hozzám türelmes 🙂
    Amúgy, nincs értelme általánosítani,de mivel én is több török család életét is nyomon követhetem, ha akarom ( ha nem :))ugyanígy jellemeznék egy tipikus török férfit.
    Örömmel olvastam.

  14. Vica szerint:

    Sziasztok, kíváncsian olvasom a hozzászólásokat, és falom az összes irományt. Én egy török férfiba vagyok fülig szerelmes… Középkorú magyar nő vagyok, függetlenek vagyunk mindketten. Két hónapos a kapcsolatunk. Már górcső alatt nézem őt, de mindhiába… eddig nem találtam hibáját… Több házasságon vagyok túl, ismerem a buktatókat. A sok pökkhendi, hazug magyar férfi után végre ebben a török férfiban igaz emberre leltem. Pozitív, nyugodt, jólelkű, segítőkész, odaadó, minden igaz rá, ami a cikk elejében áll. Hát mit is mondhatnék… Tudom, hogy rendhagyó az írásom, de minden jólelkű tanácsot megfontolok, hogyan tarthatnám őt meg, vagy mire vigyázzak. Mert mellette valóban az ezeregyéjszakát élem meg, minden szépséges meséjével együtt… 🙂

  15. Chantall szerint:

    Sziasztok!

    Látom jó régi kommentek vannak, talán én lesz itt most a “legfrissebb” a témában. Sokat olvasgatok itt hozzászólásokat és rengeteg mindennel egyetértek, ugyanakkor sok-sok kételyem van. Én is megismerkedtem a neten egy török férfivel. Abszolut elhatárolódtam Tőlük, bár korábban jártam Antalyaban nyaralni de meg volt a véleményem róluk ahogyan viselkedtek velem szemben. Ezt el is meséltem a skypon a török lovagomnak, de azt mondta azok hülyék és ne hasonlítgassam őt össze velük, mert a túrista negyedben máshogy viselkednek a férfiak a nőkkel szemben. Szóval ahogy elkezdtünk skypolni bebizonyította hogy abszolút nem az a nyomulós fajta. Pont ez az ami vonzóvá tette számomra. Érezte rajtam hogy nehezen közelítek felé. Fotót is félve küldtem neki és amikor Ő küldte magáról a fotót elájultam hogy mennyire jóképű. Március végén ismerkedtünk meg. Mindennap beszélgettünk. Elmondta hogy Isztambulban él. Ő egy üzletember elvállt /állítólag/ 34 éves két évvel fiatalabb mint én. Van egy kisfia, akárcsak nekem. Ezek egyre inkább szimpatikusabbá tették és ahogy nap, mint nap beszélgettünk egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Nem ígért nekem soha semmit, hogy elvesz, vagy lehozza nekem a csillagokat. Egyszerűen azt éreztem, hogy bár távol van de mégis olyan közel. Teltek a hónapok, majd már annyira égtünk a vágytól hogy találkozzunk élőben is, hogy május végén idejött Magyarországra. Nagyon féltem, hogy mire számíthatok. De amikor megláttam és megcsókolt először elmúlt minden félelmem. Elhalmozott ajándékokkal, bókokkal, kedvességgel és az ágyban is fantasztikus volt. Teljesen magával ragadott. Nem is érdekelt sem a tér, sem az idő az sem hogy korábban ítélkeztem felettük. Eltöltöttünk egy hétvégét ketten, iszonyat jó volt szinte a felhők felé emelt a válásom után. Még soha nem éreztem ilyet. Azt gondoltam, hogy könnyűvérű nőcskének fog gondolni és miután hazautazik soha többet nem fog jelentkezni, de azóta is napi kapcsolatban vagyunk. Reggel, este, napközben. Ígérte, hogy jön majd augusztus elején de nem tudott. Mondtam neki, hogy ő szabadabban tud mozogni én kevésbé, mivel gyermekem van. Sokat utazik a munkája miatt a világban mindenfele, de inkább a közel-keletre. Sokszor elbizonytalanodom, hogy lehet több vasat is tart a tűzben, de mindig írkál. Éjszaka is. Jó reggeltet, kíván, jó éjszakát mindennap. És mindennap győzköd hogy mennyire akar engem. Elmondta hogy nagyon féltékeny sokszor azt gondolom, hogy talán azért írkál ennyit hogy megakarjon győzödni arról hogy nem e esetleg valaki mással vagyok. Ha ritkábban írok akkor rám ír hogy hol vagy mit csinálsz? Amitől egy picit megijedek. Talán ha úgy gondolnám hogy van valakije minden városban, nem tudna mindig írni. A hosszú hónapok alatt amióta ismerjük egymást talán 2-3szor volt olyan hogy nem írt esténként. Talán azért is van ennyire oda értem mert elmondtam neki, hogy Ő volt az első külföldi férfi az életemben. és azt mondta, hogy ezért Ő nagyon tisztel engem. És én egy nagyon különleges ember vagyok az életében. Ugyanakkor azt érzem hogy mielőtt lefeküdtünk volna egymással nyitottabb volt felém, most viszont azt érzem hogy zárkózottabb. Ő nem nyílik meg nekem annyira ezt érzem és nem tudom, hogy miért. De azt elmondta, hogy Ő többet akar. Akarja a szívemet is az érzéseimet is. Azt szeretné, ha kiutaznék hozzá Isztambulba, de ahhoz hogy én kimenjek oda nekem jobban kell hogy ismerjem. Ezt persze nem mondtam még neki. Meg eleve úgy volt hogy Ő jön augusztusban. De nem jött. Nem tudom komolyan mit gondoljak. A családtagjaim és a barátaim, a hozzám közelállók sem tudják hogy ő török mert kapnék a fejemre. Kiborulnának. Szenvedek és mostanában kevesebbet is írok neki, mert nem akarok egy álmot kergetni egész életem végéig. Teljesen magával ragadt és alig bírok szabadulni ettől az érzéstől. Van hogy sírok emiatt, hogy tudom nem lehet az enyém és félek bele bonyolódni ebbe az egész helyzetbe. Írjatok valami bíztatót, mert nagyon magam alatt vagyok és nem tudom hogy mitévő legyek. Hagyjam veszni ezt az egészet? Köszönöm

    1. TéDé szerint:

      Kedves Chantall! Természetesen ne hagyd veszni az egészet, de ahhoz, hogy a számodra megfelelő döntést meg tudd hozni, biztosan kellene még találkoznotok. Ha augusztusban nem is tudott menni, később sem tudja megoldani? Erről mit mond?

      1. Chantall szerint:

        Szia! Köszönöm hogy válaszoltál már nagyon vártam már. Beszéltünk azóta azt mondta szeptember végén tud jönni. És hogy vár rám. Nem tudom de olyan hihetetlen számomra ez az egész. És tele vagyok kétségekkel és félelemmel. Nagyon oda vagyok érte. Nagyon normálisnak tűnik, de érzem hogy féltékeny is. Ha nem írok akkor már kérdezősködik hogy hol vagy mit csinálsz. Nem durván vagy nyomulósan de érzem. Es mondta is. Azt mondta hogy nagyon boldog hogy az élete része vagyok, még így is hogy alig találkozunk de beszélünk mindennap. Egy-egy ilyen kijelentésére mindig közelebb kerülök hozzá. De ugyanakkor ő nem osztja meg velem a hétköznapjait. Gondolok itt arra hogy mit evett mit ivott stb. Én megosztom vele a hétköznapi apró-cseprő dolgaimat. De ha ő nem akkor egy kicsit bezárkózom előtte. Azt mindig írja hogy ha utazik hogy “most vagyok a reptéren” “megérkeztem ide vagy oda”. De a beszélgetéseink javarészt abbol tevődik össze hogy mennyire hiányzom és mennyire akar. Nem tudom várok még egy kicsit. Ha nem jön szeptember végén akkor hagyom a fenébe ezt az egészet. Nem álltatom és hitegetem magamat vele kapcsolatban. Mivel tudja hogy ő volt nekem az “első” idegen férfi az életemben így lehet nem akarja rossz színben feltűntetni magát. Nem tudom…mit gondolsz?

        1. Melinda szerint:

          Kedves Chantall. Azóta hogy áll a kapcsolatod a török barátoddal? Én személyesen megnézném hol, hogyan él. A saját szférájában is más képet látsz róla. Családjának mesélt rólad? Az én férjem nagyon korán megmutatta a fotóm a családjának, mint barátnője. Azután kamerán keresztül beszéltem velük, igaz ők angolul kevésbé tudnak, én pedig töröm a török nyelvet.

          1. Chantall szerint:

            Kedves Melinda!

            Legutóbbi posztom után nem sokkal ismét jött magyarországra. Együtt töltöttünk két csodálatos napot. Azt nem tudom hogy beszélt e a családjának rólam, mivel nálunk azért nem olyan egyszerű mert elvált ő is én is és azonos korú gyermekeink vannak. Szerette volna ha kimegyek hozzá a nyáron de nem mentem. Talán túlságosan gyáva voltam hogy egy ekkora lépést megtegyek hogy egyedül kiutazzak törökországba egy “ismeretlen” férfihoz. Csetelünk még néha-néha de közben lett egy kapcsolatom egy magyar férfival amit el is mondtam neki. Meglepődtem hogy mennyire érdeklődik az új férfi kiléte felől…hogy ki ő mi ő stb. De ugyan akkor éreztem egy sértettséget is a részéről… Érdekes hogy pont tegnap írtál ide egy hozzászólást mert pont tegnap volt a töröklovagom szülinapja és beszéltünk, felköszöntöttem. Nagyon boldog volt hogy nem felejtettem el. Nem is fogom soha mert nagyon megkedveltem és talán bele is szerettem egy picit meg is beszéltük hogy ha egy városban élnénk biztis hogy mi egy párt alkotnánk. Egyenlőre barátok maradtunk és azt hiszem ezt a kapcsolatot soha nem fogom tudni eldobni magamtól mert nagyon mély nyomot hagyott bennem. ☺

  16. Melinda szerint:

    Magyarországon is történik nagyon sok gyilkosság, ott is vannak féltékeny, igénytelen férfiak. Lehet a török férfiak temperatuma más mint a miénk, de ettől függetlenül nem rosszabbak az átlagosnál. Én 7hónap csetelés után jöttem ki Istanbulba, és nem csalódtam. Azt kaptam amit vártam és tudtam. Egy év ismeretség után házasodtunk Istanbulban, februárban 1éves házasok leszünk. Az én férjem is csupa szív, figyelmesség, családommal is figyelmes. Persze koccanások előfordulnak, de mindez a szokások miatt. Minden kapcsolatért tenni kell, enélkül nem megy. Az én férjem tiszta, igényes, dolgos és becsületes.
    Nem kell mindenkit elítélni ismeretlenül.

  17. Melinda szerint:

    Szia Chantall.
    Örülök, hogy megtaláltad a boldogságod. Viszont tényleg sajnálhatod hogy nem voltál kicsit bátrabb, és nem jöttél ki Törökországba. Már csak azért is, mert ténylegesen megismerted volna, másrészt ez az ország egy csoda. Magával ragad és fogva tart. Nekem is azt mondták hogy túl bátor vagyok mert egyedül kijövök, de én semmi okát nem láttam hogy féljek.A sértettsége is érthető, hiszen nem voltál közömbös számára és lehet hogy ő is nehezen felejt. Ők nehezen viselik ha lecserélik őket. Nyáron Tekirdağban voltunk a Rákóczi házban. Az ottani gondnok felesége is magyar. Ali elmondta hogy a török férfiak nagyon hűségesek, becsületesek. Persze kivétel itt is van. Az én családom is félt az elején, de miután látták hogy becsületes ember és a tenyerén hordoz, megnyugodtak.

  18. Éva szerint:

    Hàt az én pàrom,nagyon Durbans velem és ellenséges. Õ imàdja a csöndet neki az a normàlis ha egész nap csöndbe ülök és meg sem szolalok. 5hónpja vagyunk eggyütt õ Félig török Félix Német és 35éves én meg 18vagyok.

    1. Melinda szerint:

      Szia Éva.
      Ha valóban ilyen veled szemben, akkor miért nem beszéled meg vele mi az oka a viselkedés ének? Ha nem tudtok közös nevező találni, akkor kár folytatni a kapcsolatot. Te még fiatal vagy, gondolom nem akarsz örökké boldogtalanságban élni. Hol éltek most? Az én férjem csupa figyelmesség, szenvedély. Próbálj beszélni az érzéseidről neki.
      Üdv
      Melinda

  19. Niki szerint:

    Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni. Le tudnátok írni pontosan lépésről-lépésre, hogy milyen papírokra van szükségem az esküvőhöz, ezeket hol tudom beszerezni, hol tudom Isztambulban lefordíttatni, hova kell mennem, milyen irodákba, és milyen költségre számíthatok? Szóval mindent egy esküvővel kapcsolatban. 🙂 Előre is köszönöm.

    1. Melinda szerint:

      Szia Niki.

      Mi 2018-ban esküdtünk Istanbulban. Én özvegyként házasodtam, ezért nekem kellett igazolás az anyakönyvvezetőtől, hogy özvegy vagyok. Erre Budapesten apostille kellett. Neten rá tudsz keresni pontosan hová kell menned. Nyomtatványt kell kitöltened, ezt netről kell letölteni. Nekem szerencsém volt, a főnökömmel küldtem el és másnap délután ment is érte, de ez nem jellemző. Apostille fordításra török re az Offiba. Bár mi Istanbulban fordíttattuk, ott vannak fordító irodák. A hivatalok segítenek ebben. Esküvő előtt tüdőszűrőre és vérvételre kell mennetek,de mindent elmondanak az illetékes kerületi hivatalban. Ha nem tudsz törökül házasodni, akkor tolmács kell. De igazából sokat nem kérdeznék tőletek, kis odafigyeléssel megérted. A hivatalok mindenben segítenek. Jobb őket is megkérdezni, mert mindig változtatnak. Az esküvő után a konzulhoz kell menni honosíttatni a házassági anyakönyvi kivonatot. Mindenhova időpont kell emailban.
      Sok boldogságot nektek.

      Melinda

  20. Niki szerint:

    Kedves Melinda!

    Köszönöm a választ. Még annyit kérdeznék, hogy olvastam valahol, hogy kell házasságkötési nyilatkozatot tenni. Ez mit takar, és ezt hol kell megtennem?

    Niki

    1. Melinda szerint:

      Kedves Niki.

      Én nem emlékszem, hogy ilyen nyilatkozatot tettem volna. Ezért is tanácsolta, hogy a lakóhelyetekhez közeli illetékes szervet kérdezzétek meg, mert mindig változik valami. Nekünk nagyon gyorsan ment minden, igaz én egy tüneményes konzult fogtam ki, aki nagyon gyors, korrekt tanácsokat adott. Sajnos, már lejárt a megbízatása, és az új konzul a nyomába sem léphet. Sok sikert, sok boldogságot!

      Üdv.

      Melinda

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük