Hagyományok - Kultúra, Párkapcsolat - Mindennapok

Tespih, a muszlim imafüzér

Tespih árus Sanliurfában (Forrás: Urfahayat)

Megszámlálhatatlan furcsaság létezik itt, ami meglepheti az először Törökországba látogató turistát. Ezek közül az egyik annak a felfedezése, hogy vannak férfiak, akik egy gyöngyfüzérhez hasonló dolgot lóbálnak vagy morzsolgatnak a kezükben. A jelenség előfordulási aránya a mecsetek közelében és imaidőszakban hatványozódik. A füzérek látszatra különböző anyagból – fából és egyéb színű, mintájú kövekből – készülnek. Később, ha valaki egy bazár területére téved, akkor tuti, hogy belebotlik olyan árusokba, ahol számtalan fajtájú és többféle hosszúságú füzérek tömkelege alatt roskadozik az árus asztala.

Tespih közelről (Forrás: Wikipédia)

Ezek a füzérek a muszlim imafüzérek, amit itt tespih-nek neveznek és használatukat tekintve hasonlóak a katolikus rózsafüzérhez. A Terebess a következőket írja a tespihről:

“A legszebb muzulmán olvasókat mind a mai napig Isztambulban készítik. …Ez az értékes török kézművesség hanyatlásnak indult az 1920-as években, és jelenleg már csak néhány mesterember folytatja ezt az ipart. …A muszlim imafüzér (törökül tesbih) 99 gyöngyből áll, van egy alkalmi változata 33 gyöngyből, és létezik irdatlan hosszú, ötszáz vagy ezer gyöngyöt számláló dervis-olvasó is, amit csak kolostorokban vagy halotti szertartásokon vesznek elő. A gyöngyök változatos méretűek és alakúak, nőknek általában kisebbek valók. Minden 33. szem után beiktatnak egy elválasztót (nişane) és a hetedik vagy ötödik szem után egy apró lencseformát (pul) az imakörök számon tartására. A füzért az imám fogja össze, ez egy 3-6 cm hosszú díszgyöngy. A felfűző zsinór egy vagy két lyukon át 8-20 cm-es selyem bojtban folytatódik, a végét pedig sokszor egy „cserkesz csomó”-nak nevezett függő zárja le. Az iszlám országokban utcán sétálgató vagy kávéházban üldögélő embereket is rajtakaphatunk, amint olvasót morzsolgatnak markukban.

Tespih készítő mester

A szultánok, nagyvezírek vagy gazdag kereskedők olvasófüzérét gyakran drágakövekből – smaragdból, gyémántból, rubinból – készítették. Némely olvasó féldrágakövekből készül ma is, ezüst vagy arany imámmal, mások korallból, elefántcsontból, igazgyöngyből, borostyánból. A török mesteremberek igen járatosak a különleges fák, magvak megmunkálásában is.”

A tespih viselésének saját kultúrája van, rengeteg ismert és kevésbé ismert szabállyal. Az imádkozáshoz való használat mellett külön jelentése van annak, ha valaki lóbálja a tespiht miközben belép egy helyiségbe, és a lóbálásnak is létezik többféle módozata. Ez udvariatlan, káromkodással felérő üzenetként értelmezhető azok részéről, akik tisztában vannak a tespih viselés jelbeszédével. Nem mindenki előtt ismeretes ez a különleges nyelv, ez nem valami olyasmi, ami minden muszlim számára egyértelmű. Az azonban tény, hogy manapság már nem csak azok hordják magukkal látványosan az imafüzérüket, akik vallásosak. Sokan divatos kiegészítőként vagy egyéb férfiasságot szimbolizáló kellékként tekintenek rá, ami jól áll a kézben az utcán sétálva…

Ui: Köszi a tippet a téma feldolgozására! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.