Társadalom - Történelem

Török mentalitás és ami mögötte van

Emlegettem már többször is a török mentalitást. Hogy ez mit is jelent?

Igen, valóban zajosak, az idegen fül számára vitának tűnhet egy-egy izgalmas szóváltásuk.  Pedig csak beszélgetnek. A törökök déli vérmérséklettel és hangerővel élik át a mondottakat, szavaikat heves gesztikulálás kíséri. Előszeretettel szólnak az érzéseikről, amikről mi nem biztos, hogy olyan szívesen nyilatkozunk. Igazi érzelmi katarzisokban van részük azáltal, hogy mindennek azonnal hangot adnak, legyen az jó vagy rossz, örömteli vagy szomorú. Könnyen dühbe jönnek, de könnyen ki is engesztelődnek. Hamar felemelik a hangjukat, de a következő pillanatban vállveregetve nevetgélnek. Szélsőségesek, ha szeretnek valamit, akkor nagyon szeretnek, ha utálnak, akkor pedig hangzatosan teszik azt.

A szélsőségességükből eredendően van egy mondásuk, aminek leginkább az első felét használják: “kezdj úgy valamit, mint egy török és fejezd be úgy, mint egy angol”. Önkritikával utalnak arra, hogy óriási lelkesedéssel tudnak beleugrani valami újba, de hamar ráunnak és lehet, hogy soha nem fejezik azt be.

Tetteiket az érzelmeik erősen befolyásolják, ez persze nem jelenti azt, hogy a józan ész szavára egyáltalán nem hallgatnak. Módjával. Mindent a maga idejében. Az erős emocionális befolyásoltság könnyen átcsaphat fanatizmusba, nem véletlen, hogy a török focicsapatok szurkolói olyan eszement rajongással veszik körül kedvenc csapatukat.

Borzasztóan kíváncsiak, mindent tudni szeretnének. Mit, mennyiért, hol, kivel, miért. Nincs olyan, hogy tabutéma, legyen az magánélet vagy munkahely, mindent gond nélkül forszíroznak, ha hagyja az illető.

A török vendéglátás legendás, a vendéglátók mindenüket odaadják a vendégüknek, hogy az a lehető legjobban  és legkényelmesebben érezze magát. Ha evésről van szó, akkor igazi terülj-terülj asztalkámat varázsolnak elő. Lesik a vendég szeme rebbenését és ha abban akármilyen ki nem mondott kívánságot fedeznek fel, menten teljesítik. Nem lehet őket visszautasítani és képtelenség meggyőzni őket arról, hogy nincs rá szükség és nem akarjuk őket terhelni. Ha kilesték a kívánságot a vendég szeméből, akkor beindul a gépezet, hogy az minél előbb teljesüljön is. Mindezt teszik olyan őszinte odaadással, hogy annak, aki máshonnan csöppent ide, igazán megható pillanatokat tudnak okozni.

Nem szívbajosak, ugyanakkor mégis azok. Ha valamilyen közlekedési eszközbe ülnek, akkor megszállja őket az ördög és hajlamosak őrültként száguldozni, dudálni. Várni nem szeretnek és nem is tudnak, de ha pl. teázásról van szó, akkor csak arra koncentrálnak és semmi másra. Képesek lazítani, amihez nem kell komoly dolgokat elképzelni. Csak néhány barát, családtag és pár teával töltött pohár. Esetleg a legnépszerűbb társasjátékuk, a tavla. Megadják a módját a pihenésnek és a társasági életnek, kellő időt szakítanak rá. Utána pörögnek tovább, ki-ki megy a maga dolgára.

Az idő fogalmát nem mindenki kezeli úgy, ahogy azt mi megszoktuk. A nemsoká megyek van mikor sokára nyúlik, a holnap készen lesz pedig előfordul, hogy egy hét múlva lesz kész.

A törökök sokszor egyedien kezelik a mindenkire vonatkozó szabályokat. Úgy gondolják, hogy ők a többiek felett állnak, így a szabályok rájuk nem, csak a többiekre vonatkoznak. Érthető-e már, hogy miért olyan a közlekedési morál, amilyen? Hihetetlen meglepetéseket tudnak okozni a találékonyságukkal, hisz a szabályok őket nem érintik, így mindennek csak a képzeletük szab határt. Fenti elméletük számtalan komikus és ötletes eredményben ölt testet, ráadásul megannyi történet kering itt róluk, kellő öniróniával fűszerezve. A problémamegoldó képességük határtalan, az nem létezik, hogy nincs megoldás. Rugalmasak, néha azonban kissé túlbonyolítják a dolgokat. A végén mégis minden a helyére kerül.

Könnyebben elfogadják a világ azon történéseit, amit egyáltalán nem tudnak befolyásolni. Nem ágálnak ellene feleslegesen. Megértik és mennek tovább, igyekeznek előre nézni és soha nem vissza. Nem őrlődnek annyit, nem próbálják azt elemezni, hogy ‘miért’ történt valami, hanem keresik a megoldást és beletörődnek a megváltoztathatatlanba.

Segítőkészek, néha akkor is próbálnak segíteni, amikor nincs rá szükség vagy éppen nincsenek a szükséges információk birtokában. A szándékuk azonban minden esetben őszinte és szívből jön. Nagyon kommunikatívak, idegenek két pillanat alatt szóba elegyednek, mintha legalábbis rég nem találkozott barátok lennének. A külföldiekkel kifejezetten közvetlenek, szívesen érdeklődnek felőlük, igazítják el őket vagy egyszerűen csak megosztják velük a gondolataikat. A közvetlenség időnként a kíváncsiság határait súrolja, amit nem biztos, hogy jó néven vesz a beavatatlan másik fél.

Mindent összevetve különös, néha komikus, de igazán melegszívű nép a török, aki erre jár és az üdülőövezeti álarc mögé tud nézni, biztosan életre szóló élménnyel tér haza!

“Török mentalitás és ami mögötte van” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. esther szerint:

    Wow, Nagggyon szimpatikus mentalitás, bár ez a szegmense nem annyira “A törökök sokszor egyedien kezelik a mindenkire vonatkozó szabályokat. Úgy gondolják, hogy ők a többiek felett állnak, így a szabályok rájuk nem, csak a többiekre vonatkoznak.”
    Az a legcsodálatosabb ebben a török személyiség leírásban, hogy meg tudnak maradni ilyen emberinek és egymásra figyelőnek. Köszönöm a posztot, az utolsó két írást olvasva, nézve még jobban vágyom arrafelé!!! 🙂

  2. TéDé szerint:

    Facebookról átmásolva, hogy mások is olvashassák az ott kialakuló beszélgetés egy részét 🙂

    – Azt mondd meg nekem, légyszi, hogy az őszinteséggel hogy állnak a török emberek, mi a tapasztalatod ezzel kapcsolatban?

    – Habitusukból kifolyólag van amikor szeretnek túlozni, de ez nem azt jelenti, hogy hazudnának. Ha valaki kedves a számukra, nem a párkapcsolatot értem ez alatt, akkor hajlamosak olyanról is pozitívan nyilatkozni, amiről nem biztos, hogy teljesen úgy is gondolják. Ezzel csupán a szimpátiájukat fejezik ki, de szintén nem a félrevezetés a cél.

    – ‎”Ha valaki kedves a számukra, nem a párkapcsolatot értem ez alatt, akkor hajlamosak olyanról is pozitívan nyilatkozni, amiről nem biztos, hogy teljesen úgy is gondolják.” – Ezt remekül megfogalmaztad, igy igaz!
    Nekem az is feltünt, hogy sokan es szokszor tesznek igereteket, de azokat csak a legritkabb esetekben tartjak be. Ez szerintem reszben a Dalma altal emlitett okbol fakad…

    – Akkor tehát nem a megbízhatóság mintaképei! 🙂

    – Az hogy nem megbízhatóak erős kifejezés, de abban van valami, hogy ha valamit megígértek neked, akkor jobb ráerősíteni, hogy biztosan úgy is legyen. Nem mindenkinél és nem minden esetben, de időnként be kell kalkulálni.

    – Természetesen egyik népről sem lehet úgy nyilatkozni, hogy az minden egyedére igaz legyen, itt inkább az az érdekes, hogy általában jellemző-e egy-egy tulajdonság a nép mentalitására. Ránk például biztosan elmondható, hogy elég borúlátó népség vagyunk!

    – Igen, sajnos… A megbizhatosag itt is mint mindenhol emberfüggö, mondjuk csak azt, hogy Törökorszagban a nem tul nagylelkü vagy önfelaldozo emberek is rettentöen szeretik annak mutatni magukat, es azzal sincs gondjuk, hogy kimondjak, hogy mar az elsö talalkozaskor mennyire megkedveltek. Meg akkor is, ha ez nem feltetlenül igaz…

    – Az biztos, hogy itt inkább lehet találkozni vele, ezért jobb, ha az ember tisztában van vele.

    – akkor ezek szerint ott is a “tettek beszélnek”! 🙂

    – Igen, azok mindenképpen

  3. Gilead szerint:

    nagyon jól eltaláltad, tényleg ilyenek:) még mindig nap, mint nap meglepnek az idegenekhez való hozzáállásukkal, és elismerik, ha a másik valamit jól tud, nem szégyenlik a szemébe dicsérni azt, aki megérdemli.

  4. TéDé szerint:

    Folytatom a sort:

    – Igen, itt óvatosabbnak kell lenni ígéretekkel, üzlettel, mert nem biztos, hogy azt és úgy kapod, ahogy megrendelted vagy megígérték. Ezt én kifejezetten nem szeretem. Ezért fejlettebb is a törökök “panaszt tevő” képessége: mi először nyugodtan próbáljuk a dolgokat elintézni, ők nagyon rövid idő után balhézni kezdenek. Persze ez abból is fakad, hogy a rendszer (fogyasztóvédelem stb.) nem mindig működik olajozottan és az ember csak magára és a nagy szájára számíthat. Gyakran elhangzik a “hallederiz” vagyis megoldjuk, elintézzük kifejezés. Na, én ekkor megyek a falnak, mert tudom, hogy tuti nem fog semmi sem történni 🙂

    – Na, tessék! és ez csak egy tulajdonság a sok közül, most akkor hajtanak a megoldásra, vagy csak azt mondják, hogy el lesz intézve a dolog, aztán otthagynak a kakiban? Nagyon nem mindegy! 🙂 Az első mentalitás nagyon szimpi és fontos is számomra, a másikat viszont ki nem állhatom. Az utóbbi időben pont a sok ígérgetésnek iszom a levét!

    – Ha üzletelni akarsz Törökorszagban, legy nagyon ovatos, itt meg sokszor a szerzödesek sem jelentenek semmit. Gondolj csak bele, itt harom honapig legalisan vezethetsz egy valllalkozast mindenfele papirmunka es bejelentes nelkül. Ezert olyan sok a “vallalkozo” es az “üzletember”…
    Olyat is ismerek, aki felevente csereli le az üzletet. Legy ovatos, ne higyj az igereteknek, plane ha üzletröl van szo. Dolgozz hataridökkel, es aki azokat nem tartja, azt azonnal valtsd le!

    – A hajtanak a megoldásra nem kérdés, de itt tényleg jobban ki kell állnod magadért, hogy behajtsd az ígéreteket. Területfüggő is, hogy mire igaz ez. Az üzleti életet (még) nem, csak a magánéletet ismerem, de az tény, hogy a dolgok itt egy kicsit másképp működnek.

    – Aha, értem, akkor tényleg jobb az óvatosság. Bár én /ha sikerül/ leginkább eladni szeretnék nekik, ott is lehetnek gondok, ha egyszer odaérek, figyelembe fogom venni a jó tanácsokat, köszi!

    – Üzletben nagyon kell vigyázni! Csekket ne fogadj el, csak ügyvédi úton lehet behajtani ha fedezetlen a csekk (ha egyáltalán lehet). Ha valamit eladsz nekik, fizessenek előre mindig, különben Isten tudja meddig pereskedsz ha nem fizetnek és annak se biztos, hogy lesz eredménye. Keménynek kell lenni velük, nagyon oda kell figyelni!

    – a “kicsit másképp működnek” – et a legjobban egy olvasmányélményemmel tudnám érzékeltetni: Frances Mayes Napsütötte Toszkána című könyvében leírja hogyan vásároltak és renováltak férjével egy házat Toszkánában, majd telepedtek le ott. Közben természetesen kapcsolatba kerültek a helyiekkel is, akiknél a dolgok lassabban mennek, mint mondjuk Európa más részein, kicsit korruptak, kicsit lusták, nagyon zajosak, de nagyon tudják élvezni az életet és a szívükbe zárni, akit egyszer elfogadtak. Na, hát a törökök pont ilyenek 🙂 Ezt a stílust vagy elfogadja az ember és nem vár európai megoldásokat, vagy nagyon utálja és akkor nem tud itt maradni.

    – Azt hiszem az utolsó mondatban fogalmazódott meg a lényeg. Meg kell szokni ezt a fajta mentalitást, meg kell tanulni kezelni, ellenkező esetben megkeserítheti az ittlétet.

  5. niti szerint:

    Sziasztok.. Kar hogy csak most fedeztem fel ezt az oldalt, 3 evvel ezelött sokat segitett volna.. A leiras alapjan sokminden van ami az en baratomra is nagyon illik.. Igaz hogy mi nem interneten vagy Törökorszagban ismerkedtünk meg, igy vízumos problemaink sosem voltak, viszont a kulturalis különbsegek miatt akadtak problemak.. Màra ezeket màr megtanultam kezelni, de eleinte nehez volt.
    Niti

    1. TéDé szerint:

      Igen, az összecsiszolódás két kultúra között sokkal nagyobb szikrákat hányhat. Nagy adag toleranciát igényel mindkét fél részéről, ha az megvan, akkor idővel minden elrendeződik. Örülök, hogy nálatok is így lett!

    2. Melinda szerint:

      Sziasztok bocsánat érdeklődni szeretnek hogy én virtuálisan ismerkedtem meg egy török férfival. 4 és fél hónapja vagyok abban a világban már a felesége. Azt tudom hogy nagyon tud csábitani. Igen a török mentalitás azt érzem a virtuális világban a feleségeként. Ő első percől fogva örök életett igér és jönni akar Magyarországra lakni na és állandóan gyereket akar. Meg , hogy JönMagyarországra és mennyek hozzá feleségül mert miindig maga melett akar tudni és gyereket akar, Amúgy 39 éves a férfi és még nőtlen állitólag. Na de most én egy olyan személynek szeretném erről kérni a véleményét aki Török férfival házasodott össze és Magyarországon is élnek együtt. Köszönöm mielőbbi válaszotokat. További szép napot

  6. niti szerint:

    A kulturalis különbsegek màra csak a szülei részéről okoznak problémát, de egy ilyen pasiért türelmes vagyok ès elviselem. A nővéremnek nagyobb szerencsèje van, őt a párja már elkegyezte és nemsokára hazautaznak, eljegyzik egymást a szüleink elött és nyáron szeretnének összehàzasodni.

    1. TéDé szerint:

      Sok sikert nektek, sok erőt és kitartást! Igen, ha megéri, akkor nem szabad feladni…

  7. niti szerint:

    Upsz. Bocsànat, elírtam. Szóval: neki nagyobb szerencséje van, őt a baràtja màr eljegyezte. A gyűrű felhùzàs meg a szüleink előtt lesz…. 🙂

    1. TéDé szerint:

      🙂 Nekik pedig sok boldogságot!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük