Hagyományok - Kultúra

Az oszmán miniatúrafestészet

Mohácsi csatát ábrázoló miniatúra

A Diyarbakırban eltöltött időszakban lehetőségem nyílt belekóstolni a miniatúrafestészetbe. Ne gondoljatok semmi komolyra, csak amolyan esti szabadidős tevékenységként részt vettem egy tanfolyamon. Akik ismernek, most felhúzzák a szemöldöküket, mert nem tudnak elképzelni békésen festegetve. Őszintén szólva furcsán is éreztem magam az elején, de igazi kalandorként kipróbáltam és érdekes élményként könyveltem el.

A miniatúrafestészet ezen fajtája régmúlt időkre nyúlik vissza, a technikája pedig elmondhatom, hogy kitartást és nagy adag türelmet igényel.

Így készül

A miniatúra (miniatúrafestés, miniatúrafestészet, miniatűrfestés, miniatűrfestészet, miniatűr kép) kis kép pergamenen, papíron, fatáblán, fémen, vásznon vagy bármilyen hordozón. Díszít szöveget, kódexet, könyvet vagy bármilyen hordozón önállóan jelenik meg.

Az oszmán miniatúrafestészetkalligráfia (díszes, szép kézírás), a márványozás (erről már írtam korábban) és a könyvkötészet mellett az oszmán kori könyvillusztrációk egyik fontos területe volt. Kialakulásában fontos szerepet játszott a perzsa miniatúrafestészet és a kínai művészeti ágak erőteljesen hatottak rá.

A könyvillusztráció mesterei általában egy műhelyben dolgoztak, amit Nakkashanenak

A műhelyben

neveztek. A miniatúra készítők a képeiket soha nem írták alá. Egyrészt azért, mert társadalmuk nem az individualizmusra épült, így nem tartották fontosnak, hogy számon tartsák műveiket. Másrészt azért, mert a képeken általában többen dolgoztak, volt, aki a keretet készítette, más a kontúrokat festette meg és megint más a figurákba lehelt életet. A könyvillusztrációként készülő miniatúrák mindig az adott könyv tartalmát követték.

Az oszmán miniatúrafestészet érdekessége, hogy a perspektívákat teljesen másként kezelte, mint az európai reneszánsz festészet, így a témát egy képen belül több térben és időben ábrázolták. A színeket porított színezőanyagból és tojásfehérjéből keverték ki, leginkább élénkpirosat, zöldet és a kék különböző árnyalatait használták. Szívesen éltek a kontraszt technikájával, a ragyogó ellentétes színek egymást váltották a képeken. A miniatúrafestészetben az árnyékolás technikáját mesteri részletességgel alkalmazták.

Az oszmán miniatúrafestészet alapjául szolgáló világszemlélet is teljesen eltért az európai reneszánsz felfogástól. A festő céljai között egyáltalán nem szerepelt az ember vagy bármi más realisztikus ábrázolása. Megvetették a másolást, mert a szúfisták szerint a világ nem állandó, ezért kár a megörökítésére tett erőfeszítés. Az alkotók festményeikkel a végtelen és páratlan valóságra utaltak, így mindent stilizálva és elnagyoltan jelenítettek meg.

A miniatúrafestészet korai szakasza II. Mehmed (1451-1481) uralkodásának idejére tehető. A legkorábbi fennmaradt emlékek Konstantinápoly bevétele (1453) utáni évekből származnak. A 16. század második felében már jelentős nyugati mesterek is érkeztek a Portához, ettől a kortól hivatalos udvari költők éneklik meg a szultán hőstetteit. A miniatúrafestészet a Porta privilégiuma lett, fő témájává az oszmán uralkodók és egyéb illusztris személyek portréja vált.

Tanácskozás

A 16. második században felében a birodalom katonai ereje és politikai hatalma kiteljesedett. Ekkor keletkeztek a szultánok dicső tetteit, hadjáratait megörökítő krónikák. Jelentős számban ábrázoltak magyar vonatkozású eseményeket. A Portán működő miniatúrafestő közösségek legkiemelkedőbb művei közé sorolható az első igazi oszmán sehnáme, az I. Szulejmán (1520-1566) uralkodásának eseményeit megörökítő Szülejmánnáme, és a miniatúrafestészet csúcspontján, III. Murád (1574-1595) idejében készült Hünernáme.

Mohácsi csatát ábrázoló miniatúra

Az Oszmán Birodalom hanyatlásával és a 18. században induló megújulási folyamatokkal egy időben a könyvdíszítés is visszaszorult. A festészetben pedig, bizonyos mértékben az iszlám hagyományokkal történő szakítás és az erőteljes európai hatás eredményeképp előtérbe került a perspektíva, a térbeliség ábrázolása. (Forrás: Wikipédia)

A végére hagytam a saját művemről készült fotót, első próbálkozás, nem fogok vele semmilyen díjra pályázni 🙂

“Az oszmán miniatúrafestészet” bejegyzéshez 0 hozzászólás

  1. Gilead szerint:

    Nasuh efendi volt szerintem a legjobb, imádom a műveit, komoly térképszerű munkái is vannak az ő miniatúrái alapján ostromolta Dubrovnikot Süleyman.

    1. TéDé szerint:

      Rákerestem és ezt találtam róla a Wikipédiában:

      Matrakçı Nasuh (16. szd.) újszerű naturalista stílusban festett, amely során képein a tájra és a városokra koncentrált. A témát mindig elképesztő részletességgel dolgozta ki, leghíresebb miniatúrája Isztambult ábrázolja. Stílusát a későbbi korok “Matrakçı stílusként” kezdték emlegetni. Miniatúráin többek között megörökítette I. Szulejmán iráni-iraki hódító útját és a hadjárat során érintett városokat is…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.