Párkapcsolat - Mindennapok, Társadalom - Történelem

Európai lányok, török pasik, szüzesség, tündérmese

Nagyon sokan futtok be ide a török pasik után érdeklődve, milyenek a török férfiak, milyen szeretők, milyenek az ágyban vagy egy vegyes párkapcsolatban. Az egész blogot tekintve szinte ezek a legnépszerűbb keresőszavak, amelyek végül egy-egy bejegyzésemhez vezetnek benneteket. Ezen felül sokan kerestetek már meg privátban, hogy megosszátok velem legbelsőbb titkaitokat, fájdalmatokat, ezért arra gondoltam, hogy egy kicsit összeszedem a gondolataimat a téma kapcsán.

Mielőtt jobban belemennék, hadd mondjam el, hogy a lent megfogalmazottak nem általános érvényűek, nem akarok általánosítani, itt is mindenféle ember megtalálható mindenféle értékrenddel. Mindössze létezik egy ilyen oldala is, aminek sokan megitták már a levét.

Akik a török pasik után kutakodnak, biztosan számtalan fórumba botlottak bele, ahol szörnyűbbnél szörnyűbb élménybeszámolókkal lehet találkozni. Nagyon sok történet keserű vége az, hogy a török pasiknak csak arra kellett a leányzó, utána értéktelenné vált, nem kellett tovább, eldobták. A srácok fűt-fát ígértek, szavakkal a csillagokat is lehozták az égről, a keleti misztikum lengte be őket, majd amikor megkapták amit szerettek volna, odébbálltak. Máshonnan is ismerős igaz? Bárhol megtörténhet, nem kell hozzá török férfi, bárhol könnyen rá lehet szaladni.

Most mégis egy kicsit a török pasikról szeretnék írni, azokról, akik meglepő ötletességgel és kitartással az európai lányokra hajtanak. Miért vonzóbbak az európai lányok? Mert számukra ők képviselik az egzotikumot? Mert szebbek?

Az itteni régi hagyományok előírásait követve az ismerkedés csak szigorú szabályok szerint lenne lehetséges. Ez azt jelenti, hogy nincs flört, randi, romantikázás, testiség meg pláne nincs. Nincs együtt járás, esküvő előtti összeköltözés, egymás kipróbálása, tapasztalatgyűjtés. Az ismerkedés közvetítő beiktatásával történik, aki általában a lány férfinemű családtagja, apa, nagybácsi vagy fiútesó. Ha a lány kezét elnyerni akaró jelentkező átmegy a közvetítő rostáján, bejön a leányzónak és mindkét család hozzájárul a továbbiakhoz, akkor következhet a lánykérés, majd az esküvő. Akár pár hét ismeretség elegendő a lánykéréshez. Mindezekből következik, hogy a lány a szüzességét megtartva megy férjhez. Ez volt rég.

Az élénken élő tradíciók miatt a férfiak és nők még mindig viszonylag elkülönülten töltik el az idejüket. A férfiak mennek a saját kávézóikba (kahvehane), ahová kifejezetten csak férfiak léphetnek be, a nők pedig otthon vannak, nőtársaik között. Nem töltenek elegendő időt együtt ahhoz, hogy igazán megismerjék a másik nem lelkivilágát és megtanulják a másik fél ügyes bajos dolgait kezelni.

Mára mindez változóban van Törökországban is, a szabályok lazultak, bárhol szabadon lehet ismerkedni, a fiúk-lányok a legnagyobb természetességgel mászkálnak együtt, különösen igaz ez a nagyvárosokra (vidéken, kisebb helyeken, keleten jobban élnek a tradíciók). Ezzel a változással ellentétes irányba fejti ki hatását az egyébként konzervatív alapokon nyugvó társadalom, ami még akkor is hat, ha a fiatalok “modernül” próbálnak viselkedni. A fiatal generáció változás iránti igénye és az ezzel szemben álló társadalmi normák állandó ellentétek, feszültségek forrásai.

A hagyományok erős jelenlétét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a férfiak egy részének a mai napig fontos, hogy barátnőjük, leendő feleségük még szűz legyen. Férfija válogatja, hogy mennyire számít, van, akinél “előnyös”, ha a lány még érintetlen, van akinél egyenesen elvárás, és van aki egyáltalán nem foglalkozik vele. Ma már nem szégyen, ha egy lány a házasság előtt – Orhan Pamuk Ártatlanság múzeuma c. könyvében használt kifejezéssel élve – “elmegy a végsőkig”. Ha meg is történik, sokkal burkoltabban, mondhatni a téma tabuként kezelendő, nem verik nagy dobra, nem illik emlegetni, a lányok a társadalmi berögződés miatt adnak a látszatra. Régebben ha az együttlét megtörtént, akkor a fiúnak kötelessége volt elvenni a lányt. Ma már nem ez a helyzet, de egy együttlétnek még mindig sokkal nagyobb súlya van.

Nem beszélve arról, hogy a török lányok felett nem csak a családjuk őrködhet, hanem az egész környék, ahol mindenki ismer mindenkit. A társadalom nevelő szerepe errefelé nagyon is létező fogalom, olyan mint egy nagy erkölcscsősz, amely árnyéka állandóan a fiatal pár felett lebeg. Egy jó példa erre, amit saját szememmel láttam, Fethiyében épp egy ruhaneműket árusító boltban nézelődtem, és az egyik eladó hölgy leguggolva rendezgette a portékákat a nyitott ajtó mellett. Ahogy leguggolt, kivillant a dereka, talán a bugyijának a szegélye is kilátszott egy kicsit. Belépett egy vad idegen bácsika és jól összeszidta, hogy hogy viselkedhet itt így, legyen szíves nem mutogatni magát. A fiatal lány pironkodva igazította meg a ruháját… Ezek után gondolhatjátok, hogy az ilyen értékrendet valló ismerősök hogyan reagálnának akkor, ha elkapják a fiatal párocskát. Vagyis hiába szeretnének ők egészséges szexuális életet élni, nem lehet vagy csak titkolózva. A társadalmi elvárásoknak való megfelelési kényszer, az ellentmondásosság, a végbemenő változásból eredő feszültségek és a meg nem élt vagy nem nyíltan megélt testiség mind-mind elfojtáshoz vezet.

Mélyen gyökerező hagyományok, a másik nem kellő ismeretének hiánya, ellentmondások, elfojtottság, szexuális túlfűtöttség, titkolózás. Ebben él a fiatal török férfiak és nők egy része, ezzel a helyzettel kell megbirkózniuk.

Miért van hát az, hogy annyi félresikerült, szomorú történet kering a fent emlegetett fórumokon?

A török pasik egy része azért fordul előszeretettel az európaiak felé, mert nagyon jól tudják, hogy a játékszabályok ott rugalmasabbak. Az alkalmi együttlét mint olyan elfogadottabb, a lányok kaphatóbbak a kalandokra, nem mellesleg ezek a lányok mások mint török társaik: lazábbak, nyitottabbak, másképpen szépek és szabadok! Ez a fajta szabadság anélkül izgatja a férfiak fantáziáját, hogy a nő a kisujját is mozdítaná, ez egy olyan aura, ami önmagában megrészegíti őket. A recept adott, így mindent megtesznek, hogy megkapják azt, amihez náluk sokkal körülményesebb hozzájutni, a szabad nőt és a szexet. Sajátságosan udvarolnak, duruzsolnak, ígérnek, nagyon értik a dolgukat. Az európai lányok rendszerint bekapják a horgot, mert a török fiú más, misztikus, a tenyerükön hordozzák lányainkat, egészen másképpen, mint amit előtte tapasztaltak. A kaland kezdetét veszi, de a török férfi tudja (belátja), hogy az egyébként izgató szabadság egyúttal veszélyes is, mert lehetetlen úgy kezelni, ahogyan azt a saját társadalmában megszokta. Az ő nézőpontjukból csak a “gond” van ezekkel a lányokkal, az öntudatukkal, a szabadságvágyukkal, a szabadosságukkal, ezért leginkább szórakozásra és szexre használják őket. Ha már házasság, akkor inkább török nőt vesznek feleségül, aki az ottani játékszabályokat betartva játszik. Ezzel pedig az európai lány számára fájdalmasan ér véget a tündérmese, mert ő menthetetlenül beleesett a keleti hercegbe…

Amint a kezdéskor mondottam, nem minden török pasi működik így, az a bizonyos másik rész nem ilyen mozgatórugókkal rendelkezik, hisz ők is sok helyről jönnek és sokféle értékrenddel bírnak. Számos jó példát fel tudnék kapásból sorolni és annyira messzire sem kell érte mennem. Tehát a félelmek miatt ne szalasszátok el a lehetőséget, mindössze okosan pasizzatok, sosem lehet tudni, hogy melyik irányból érkezik a herceg a fehér lovon…

Mit gondoltok?

“Európai lányok, török pasik, szüzesség, tündérmese” bejegyzéshez 72 hozzászólás

  1. moszkvablog szerint:

    ezt nagyon jól összeszedted 🙂 egyetértek mindennel amit leírtál (a hagyomány mellett a vallást is meg lehet említeni)
    egy érdekes adalék lehet még: egyik ismerősöm erasmussal az isztambuli orvosi egyetemen töltött el egy szemesztert és a török professzortól megtudta, hogy Isztambulban a plasztikai sebészek a szűzhártya visszaállítását végzik a legtöbbször.
    török ismerőstől meg azt hallottam, hogy még mindig van olyan kis hotel, ahol ha férfi-nő együtt jelentkezik be, kérik a házassági anyakönyvi kivonatot (a házasságtörőkre rendőrt is hívnak!)
    továbbá nem adják ki bérbe olyanoknak a lakást, akik nincsenek összeházasodva (alig van ilyen). az egyedülállók lakásbérlése is nehéz, mert nem nézi jó szemmel a legtöbb tulaj, ha valaki egyedülállóként felhord a lakásba bárkit.
    ezeken a dolgokon én még mindig csak hüledezni bírok…

    1. Judit Nizam szerint:

      ilyenekt csinalnak magyarorszagon is mivel rengeteg muzulman diak van, amugy meg velunk ilyen nem fordult elo hogy kerdeztek volna hogy hazasok vagyunk e, vagy hazassagi anyakonyvkivonatot se sehol tolunk, Mindig tiszteletben tartottak minket mindenhol, senki nem kerdezoskodott, sot inkabb a legtobb esetben azt hiszik rolam hogy en is torok vagyok addig amig a ferjem mondja hogy magyar, es mindig mindenki nagyon baratsagos mikor megtudjak. Igaz most 8 honapos terhes vagyok, de elotte se volt soha semmi gondunk meg hotelbe se.

      1. Pearl szerint:

        Szia kedves Judit,
        jól sejtem soraidból, hogy török férjed van? 🙂
        Szeretnék veled beszélgetni ezzel kapcsolatban, ha nem veszed zaklatásnak :)))
        Köszönöm 🙂

  2. Petra szerint:

    Igen, igaza van Bettinek. Elöször is nagyon jo kis iras lett ez, Dalma! 🙂
    Mi epp most nezelödünk, mert szeretnenk nagyobb lakast berelni, es a közvetitök legalabb haromszor megkerdezik, hogy hazasok vagyunk-e. Legközelebb magammal fogom vinni a hazassagi anyakönyvi kivonatot meg a török szemelyimet. Mert persze az is szurja a szemüket, hogy külföldi a “feleseg”. Szeretnek turkalni a masik maganeleteben, na! De az iyeneken mar reg nem akadok fenn, elmultak mar a tanuloevek! Te is rutinosnak szamitasz mar, Dalma! 🙂 Miota is elsz itt? 2-3 eve? A Bettit meg mar lassan vilagjaronak is nevezhetjük. 🙂

  3. TéDé szerint:

    Köszi lányok! Nekünk is kellett az elején több soron mutogatni a házassági anyakönyvi kivonatot, ha megszálltunk valahol, aztán ahogy meglett a tartózkodási engedélyem, az is elég lett nekik. És a többi, ahogy említettétek.
    Igen, lassan-lassan 2 éve itt leszek én is…

  4. izmirli szerint:

    Jól összeszedted Dalma! Hozzátéve. hogy itt nagyon lassan változnak a fiatalok is. Sokkal lassabban, mint Európában.
    Mi 6 éve vagyunk együtt és a család, ha nem is bír túl sok befolyással nálunk, de azért mindig elmondja házasodjunk már össze. A saját (állítólag ) modern családunk se érti meg, ez Európában hogy megy. Bár nekünk soha nem okozott gondot a hotel, lakásbérléssel eddig nem kellett foglalkoznunk. Viszont vannak olyan női ismerőseink, akik egyedül élnek, ügyvédek. De nekik valahogy elnézi a társadalom, mondván ők tanultak. Vagy azért mert ez itt Izmir.

  5. Judit Nizam szerint:

    Nagyon igaz amit irtal. Egyet ertek vele. Amugy ez attol is fugg, hogy milyen csaladbol szarmaznak a fiatalok is. Egy modern, tanult nagyvarosi csaladban sokkal nyitottabak az emberek mint ahogy te is leirtad. Hogy oszinte legyek anno mikor en a ferjemmel talakoztam soha nem gondoltam volna hogy valaha is torokhoz megyek hozza, igaz az en ferjem bulgariai szuletesu torok, igy van neki EU-s utlevele is, de Isztanbulban elunk, meg a legtobb csaladtagja is. Es nagyon szerencsesnek vallom magam vele, mert a legjobb ember a vilagon, tanult, becsuletes es szorgalmas. Szamara a legfontosabb dolog a vilagon en vagyok meg a szuletendo gyermekunk, akire mar nem kell varnunk sokaig. Amugy a lanyoknak arra is kell figyelni, hogy tenyleg torokokkel ismerkedjenek, nem pedig kurdokkal, mert azok nagyon veszelyesek, es pont ok azok akik kihasznaljak az europai lanyokat, ilyenkkel nem szoba allni kerem!

    1. Edit szerint:

      Kedves Judit! Ha az előítéleteket kiterjesztjük, ugye nem sértődsz meg, ha megkérdezem, hogy te eddig mit loptál? És nagyon könnyűvérű vagy? Mert körülbelül ezek a negatív sztereotípiák kapcsolódnak a magyarokhoz/magyar nőkhöz… Ehhez képest, gondolom, ezeket mind kikérjük magunknak.

      1. Judit Nizam szerint:

        ne haragudj de nem ıgazan ertem ezt a hozzaszolast! Lehet a szovegertessel van a bajom mıvel 10 evıg anglıaban eltem es nem ıgazan voltam kapcsolatban magyarokkal ott, es tul sokat magyarul nem kommunikaltam. En nem loptam semmit, es konnyuveru se vagyok, raadasul nagyon megvalogatom hogy milyen emberekkel vagyok kapcsolatban, minden fele jott-mentel nem alok szoba, altalaban eleg jo ember ismero vagyok igy gyorsan kitudom szurni hogy kikkel erdemes szoba allni, En itt nem igen talaltam semmi rossz eloiteletet a magyarnokrol, annal inkabb angliaban sokkal tobbett, igaz ott csak annyit tudnak hogy kelet europai, mast nem igazan. Regebben sok torokot nem ismertem, de szerencsemre talalkoztam egy nagyszeru lannyal es vele keresztul a ferjemmel, es igy megtudtam ismerni oket, de igazabol szamomra nem a szarmazas volt a fontos hanem hogy milyen ember ami a legfontosabb dolog.

      2. Edit szerint:

        Judit, lehet, hogy valóban nem voltam egyértelmű: azt kifogásoltam, hogy igen erős előítéleteknek adtál hangot a kurdokkal kapcsolatban. A tipikus magyar sztereotípiákkal azt kívántam érzékeltetni, hogy a hozzánk, magyarokhoz kapcsolódó negatív értékítéletek sem igazak – többnyire.
        Lehet, hogy valóban veszélyesek a kurdok, nem tudom. Mindenesetre az a maréknyi, akit én ismerek, keményen dolgozik, udvarias, előzékeny, egy részük házas, van, aki jegyben jár, van, aki szédíti a csajokat – teljesen egységes képet lehetetlen adni róluk, mint ahogy a többi etnikumról sem.

    2. Pearl szerint:

      Kedves Judit,

      kifejtenéd bővebben, miért veszélyesek a kurdok? Érintett vagyok a témában és bizony minden apró tanács, tapasztalat jól jön most, milyen téren veszélyesek? 🙂

      Köszönöm,
      Pearl.

  6. Sjudit84 szerint:

    Egyetértek a többiekkel, nagyon jól összeszedted. Tényleg ez a jó kifejezés, hogy vonzzák az itteni csajok őket, de ugyanakkor meg tehernek érzik hogy nem lehet őket ugyanúgy beállítani a sarokba mint a török nőket, mert ők menni akarnak, meg követelőznek meg megvan a saját véleményük mindenről. Nálunk is valahol ez volt a probléma, plusz én még magyarhoz képest is elég szókimondó voltam. De a család nagyon jó fej volt velünk mindig, pedig szerintem tudták hogy a szüzességem már a fiuk megismerése előtt odavolt, és az alatt a 4,5 év alatt is nem egyszer elszakadt volna a szűzhártyám HAHA

    Őszintén szólva a mai eszemmel már nevetek a török fiúk nőszédítési taktikáin, mikor látom élesben. Eszméletlenül értik mit hogy mondjanak ahhoz hogy a csajok bekészüljenek tőlük, fene a pofájukat :D:D:D
    Kár hogy amint megvan a nő, ebből az egészből semmi nem marad többé, elkönyvelik hogy megszerezték és mégha el is akarják venni, nem ismerik azt a fogalmat hogy nem csak megszerezni kell…Mert ők ha egyszer kipipálnak valakit hogy minden megvan benne ami nekik egy feleségben kell, akkor onnantól kezdve mintha nem kellene tovább hajtani érte és megbecsülni.

  7. Oláh Martina szerint:

    Köszönöm én is,szépen össze van szedve!Sajnos úgymond én ahogy ezeket a blogokat olvasom megrettenek!Nekem is török(Muszlim)szerelmem van 4-hónapja.Mert elkezdek kételkedni benne,hogy tényleg szeret,vagy csak vadászik.Van köztünk 10-év korkülönbség.Ő 44,én 33-éves vagyok.Elvált,én is.Csak ő török,én magyar vagyok.Szerette volna ha én megyek hozzá,de én hogy olvastam sok blogot kivertem a fejemből.Nem erőltette.Még nem találkoztunk.Most fogunk,intézi a vízumot.Ha minden jól megy 1-hét múlva együtt vagyunk.Nagyon várom,tényleg szeretem,kimondhatatlanul.Udvarolni nagyon tudnak,és olyan mintha az ember mellettük valami királynő lenne.Elakar venni feleségül,ide akar költözni.Úgy vettem észre őszinte,ennyi idősen csak nem szélhámos.Valahol nagyon félek,mert szeretem,és nem akarok csalódni.Talán van itt valaki köztetek aki bölcsebb,és tud adni tanácsokat,mert az jól jönne.Eddig minden ismerős azt mondta ahogy meghallotta hogy mert Török.Én nem merném,te se tedd!!!!Szóval itt látom sok a sorstárs inkább itt vagyok odahaza.Miattam vált el ilyen gyorsan,láttam a peticiókat amiket beadott,hogy siettesse a válást.Küldte email-ben postán.Minden módon hogy higgyek neki,mert tudja,hogy én félek.3,5 fél éve zajlott már a válás,és még lett volna 1,5-év.Mára elvált.Kint cége van,autója volt,Miattam mindent eladott.Ha sikerül a házasságunk időpont elintézése eladja azt is.Már kész a papír csak a neve kell rá.Azt mondta őt nem érdekli semmi csak én,szeret.Autót itt is tud venni,és dolgozni is.Nekem ez az egész olyan mint egy szép álom!Szinte napi 8-9 órákat beszélgetünk,velem van Skype-on amennyit tud.Alig alszunk csak együtt lehessünk.Remélem nem csak az van amit itt olvastam hogy csak a szex végett,hogy megkap és eldob,és csak jó színész volt.Túl jó színész lenne,én meg drága zsákmány.Erre szerintem ott is találna nőt,vagy közelebb.Vagy hogy gondoljátok?Hosszúra sikerültem,és sok mindent le sem írtam.Ha valaki tud mondani valami okosat szívesen venném.Köszönöm

    Tina

    1. MONIKA szerint:

      SELAM 🙂
      Neha beleolvasok a blogokba es elöre is elnezest kerek mert nem fogok tudni irni helyesen mert török a laptopom es mas a klaviatura…. Minden blogban vannak pozitiv es negativ peldak is. En magamrol tudok beszelni az en peldam pozitiv…2012 nyaran megismerkedtem eg y török ferfival en akkor eppen valofelben voltam magyarorszagon egy olyan remalomszerü hazassagbol amelyböl ha könyvet irnek azthiszem bestseller lenne belöle… El sem kezdem most reszleteznı a sok fajo emlek miatt es egyebek miatt csak elkanyarodtam gondolatban. Mi a török parommal elkezdtünk levelezni akkor juniusban es 4 honapon keresztül ha elhiszitek ha nem meg csak fenykepet sem lattam rola mert egy kutyas csoport reven ismerkedtünk meg es nem is volt ez fontos mert csak baratsagnak indult. Ö latott rolam fenykepeket a profilomon termeszetesen. 4 honap utan amikor lecserelte a kutyas profilkepet akkor lattam öt elöször. Addigra mar a lanyommal is leveleztek,beszelgettek. szinten 4 honap utan beszelgettünk elöször webcameran keresztül is. iden azaz 2013 junıusaban jöttem elöször latogatoba hozza ıstanbulban több mint egy evvel a megismerkedesünk utan. az egy ev alatt en mint ember es mint nö is nagyon sok valtozason mentem keresztül / hozzateszem ö ıs… / az europaı szemleletem amely addig meghatarozo volt atalakult keleties szemlelette es elkezdtem a vilagot az Ö szemevel nezni. amely tudtam elkerülhetetlen lesz ha a kesöbbiekben vele szeretnek majd elnı. elkezdtem foglalkoznı az ıszlammal eleg komolyan minden nap olvasom a KORAN-t es mınden nap ımadkozom a török imafüzerrel a TESBIH-vel. Mi az ıszlam szerint elünk. Junıus utan elhataroztuk hogy hazassagot fogunk kötni es vegleg ideköltözöm ıstanbulba. Ez meg ıs törtent iden szeptemberben ideköltöztem es 2 heten belül lesz az esküvönk is, mar szinte minden papirt elinteztünk hozza…Amı megjegyzem nagyon bonyolult. ha valaki török-magyar hazassagon gondolkodık gyorsan összeszedem mik kellenek hozza: magyar nönek kell a szül anyakönyvı kıvonat,szem ıgazolvany es a lakcımkartya fordittatasa hıteles forditasban török nyelvre. Egyedül az Orszagos Fordito ıroda forditasat fogadjak el,es a forditasokhoz csatoljak a magyar eredetı peldanyokat ıs. megjegyzem a születesı any kıvonat ha regı elötte kerjetek ujat egy evnel ne legyen a papır regebbı. ha valakı elvalt akkor kell a hazassagı anyakönyvı kıvonat amelynek a zaradekaban szerepel a valas szınten fordıttatnı kell… A szem es a lakcımkartya fordıtast hıtelesıottetnı kell meg Magyarorszagon közjegyzövel mert azok kartyak es nem lehet csatolnı magahoz a fordıtashoz ez ertelemszerü. Ha eljöttök törökorszagba akkor a helyıleg ılleteks hatosagnal ahol a hazassagkötes lesz meg kell kerdeznı pontosan mıket kernek mert ez kerületenkent valtozo ez nagyon fontos! kell 6 db ıgazolvaykep frıssek ezeket ıtt erdemes megcsınaltatnotok majd es kell orvosı vızsgalat ez szınten kerületenkent kı van jelölve hogy hova lehet mennı melyık orvoshoz es a hazassagkötö szalon ad erröl majd tajekoztatast. Az orvosı vizsgalat gyorsan zajlık AIDS tesztet csınalnak tehat vervetelböl all es tüdöszüresböl penzbe kerül mınt mınden… de az eredmenyek meg aznap delutanra megvannak.Nagyon gyors mındenkı.. maga a leırt papırok fordıttatasa es a közjegyzöı dıj közel van a 60.000ft-hoz Magyarorszagon ezt ıs fontos tudnı. de ezzel meg nıncs vege. Itt Törökorszagban el kell vınnı amıkor ıtt vagytok a papırokat a magyar konzulatusra es a szül any kıvonatra es akı elvalt annak a hazassaagıra ıs APOSTILE-t kell kernı. ez egy olyan tanusıtvany hogy a papırokat a konzul elküldı futarral vıssza Magyarorszagra es a Külügymınıszterıum felülbıralja hogy hıteles e es az eredetıvel mındenben megegyezö es az APOSTILLE maga es dokumentumonkent 60 eurıo ba kerül… Nem keves penz. ezt mıelött kıutaztok magyarorszagon Budapesten ıs lehet kerdnı de akkor ıs van dıja… Mınden dokumentum 60 euro külön külön…. Maga az orvosı vızsgalat nekünk 20 000Ft körülı összegbe került. A hazassagkötes a szalonban attol függ milen napon szeretnetek a hetvege közel 5x-s ar egy hetköznaphoz kepest es ıs csak egy kıs seged ınformacıo akıt erınt… Nem egyszerü a törömagyar hazassagkötes. Bonyolult de megoldhato. nagyon fontos meg hogy a vizum amivel a magyar nö kıjön ıde es amıt ugye a hataron megveszünk csak 90 nap Törökorszagı tartozkodasra jogosıt fel fel ev alatt,ha lejar vıssza kell menni magyarorszagra. Letelepedest a hazassag utan mınt feleseg lehet inteznı. masfajta vizumot nem tudsz ıgenyelnı az valamiyen jogviszonyhoz van kötve tehat tanuloı,munkavallaloı..esetemben egyık sem jött szoba hıszen nem dolgozom. A mi csaladi felallasunk hogy a feleseg otthon van es a ferje dolgozik ö a csaladfenntarto es eltarto….En nem irok blogot soha nem szoltam eddig hozza semmihez ez az elsö hozzaszolasom es csak a jo szandek vezetett hogy segitsek annak akıben esetleg ezek a kerdesek eppen most merülnek fel…Mindenkinek minden jot kivanok szivemböl, es hıggyetek el nem az szamit ki török vagy ki magyar,hanem hogy ki milyen ember es milyen a lelke… Semmi mas nem fontos. Az együtteleshez pedig amikor ket tavoli kultura talalkozik szerintem öszinteseg kell,kompromısszumkezseg,szeretet,megbecsüles valamint alazat a masik irant es maga az elet elfogadasa irant. Alazat es nem megalazkodas. becsület,tisztelet es alazat…nem az elet van ertünk es az eletben semmi nem termeszetesen jön: mi vagyunk az eletert.
      Mindenkinek minden jot kivanok öszinten az en pozitiv peldammal.

  8. Szilvia szerint:

    Ne haragudj, de arról “a bizonyos másik rész”- ről nagyon keveset írtál. Így nem teljes számomra a bejegyzésed. Rengeteg boldog török-magyar párt, férjt, feleséget ismerek és jómagam is közéjük tartozom. Sajnálom, hogy szinte mindenhol csak a negatív példákat vesézik ki. Persze mindenki legyen elővigyázatos a török férfiakkal. Jah, és a magyarokkal is!!!

    1. TéDé szerint:

      Szia Szilvia! Igazad van, ebben a bejegyzésben tényleg nem arra koncentráltam, hanem azoknak próbáltam segítséget nyújtani, akik ilyesmi problémákkal fordulnak felém és nem értik, hogy a török fiú miért viselkedik annyira másképp.
      Nagyon sok jó történetről be lehetne számolni, többek között én magam is boldog vegyes kapcsolatban élek, próbálom ezt átadni minden egyes bejegyzésben ilyen vagy olyan formában. Korábban írtam egy olyan cikket, ahol a török srácok jó oldalát pedzegettem, ha van kedved, olvasd el azt is: http://tedeinturkey.wordpress.com/2011/11/18/hulljon-hat-le-a-lepel-nagyito-alatt-a-torok-ferfiak/

  9. Kata szerint:

    Nekem is török férjem van és imádom és ő is szeret engem. Én jöttem ki hozzá törökbe. Előtte személyesen sose találkoztunk 1 évig beszéltem vele interneten. Sose beszéltünk szex témáról a neten ebből is gondoltam, hogy nem csak azt akarja hanem tényleg szeret. Előtte az exbarátom szintén török volt na nála meg csak a szex kellett ő magyarországon élt… Így már volt tapasztalatom török srácokkal kapcsolatban. De a férjem teljesen más volt először nem is ő kezdeményezett szex terén hanem én. Mondta, hogy ha akarom akkor várhatunk én meg mondtam neki az az 1 év elég volt. 🙂 Utána összeházasodtunk. Szóval nem mindegyik török srác csak szexet akar az európai csajoktól. Úgy hogy van még remény 😉

    1. TéDé szerint:

      Nem persze, létezik itt sok-sok igazi tündérmese is, ahol a herceg végül tényleg elnyeri a királykisasszony kezét és boldogan élnek, amíg meg nem halnak 🙂

  10. meli szerint:

    sziasztok
    szeretném megkérdezni tőlletek,és az olasz férfiakról mi a véleményetek?nekem olasz a párom és most istambulban dolgozik.mennyi ideig lehet amugy kin tartozkodni?köszönöm mindenkinek.amúgy ,én nem tudok semmi rosszat a török férfiakról,csak annyit hogy nagyon tudnak udvarólni.
    köszönöm

    1. TéDé szerint:

      Szia meli! Nekem nincsenek olasz srácokkal kapcsolatos tapasztalataim, de hátha másnak lesznek!
      A turistavízum 180 napig érvényes, de abból csak 90 napig tartózkodhatsz kint. Egy kicsit éppen kényes a téma, mert úgy tűnik, hogy változtattak rajta, ezért ha jössz, inkább érdeklődj a nagykövetségen.

  11. Hajni szerint:

    Sziasztok!
    Ha már így rátok találtam, én is kérnék egy kis segítséget..Én egy éve ismerkedtem meg a neten egy török sráccal. 2X voltam kinn Istanbulban vele, és napi szinten beszélünk.Most készülök megint. Ami érdekelne honnan tudom, hogy komolyan gondolja-tudom kicsit hülye kérdés, de néha így látom néha úgy- voltak vitáink, ráadásul nekem van egy 5 éves kisfiam is. Két lábbal állok a földön de arról sehol nem olvastam, hogy magyar lányt -gyerekkel együtt is elfogadott volna egy török férfi.
    Egyszer kérdeztem meg mi a terve velem,, de a válasza csak annyi volt, ő még 3 évig nem akar megnősülni.
    Én igazából nem várok nagy csodát tőle, a ragaszkodása nagyon tetszik, és hogy talpig férfi, de azért 3 évig nem akarok magamból hülyét sem csinálni.
    Megköszönném ha esetleg, valaki megosztaná velem ilyen nemű tapasztalatát, vagy véleményét.
    🙂

    1. TéDé szerint:

      Szia!
      Hát szerintem egy kiadós beszélgetésre kellene sort kerítenek, hogy kinek milyen a jövőképe és abba hogyan fér bele a másik. Ez a 3 évig nem akar megnősülni akármit jelenthet, azt is, hogy neki ez a mostani felállás roppant kényelmes és nem tervez többet. De azt is, hogy amikor még szóba került, nem gondolkozott el rajtatok komolyabban. Mára akár változhatott is a helyzet, ki tudja? Beszélj vele, nagyon mást én nem tudok tanácsolni…

    2. Szilvia szerint:

      Szia! Én a helyedben nem fűznék sok reményt ehhez a kapcsolathoz. Gyerekes nők, akármilyen undorítóan is hangzik, “romlott árunak” számítanak a törökök körében. Persze, ha a srác is már elvált, vagy esetleg gyermekei vannak már, akkor más a helyzet. Bemutatott már a családjának? És mit mond? Mire kell a 3 év? Ez egyáltalán nem normális… Sorry… Nagyon úgy hangzik, hogy csak kihasználni szeretne.

    3. Feher Judit szerint:

      Engem a ferjem a kisfiammal együtt fogadott el:))) Ezen ne aggodj. A gond nem a ferfivel van, hanem a csaladjaval. Csinalhatsz barmit, idegen maradsz. A csaladi eletünk tökeletesnek mondhato, a fiam apanak szolitja a ferjemet, es a ferjem sajatjakent szereti a fiamat. Csak akkor van perpatvar közöttük, ha en is jelen vagyok.

      1. Hajni szerint:

        Köszi Judit, hogy írtál, Te szerencsés vagy nagyon, remélem én is az leszek, mert még mindig napi szinten tartjuk a kapcsolatot, és bár többször próbáltam azóta véget vetni ennek a dolognak, elég kitartónak tűnik.
        Az élet majd adja vagy elveszi, de köszönöm, hogy egy pozitív tapasztalattal is segítettél ! 🙂

  12. Hajni szerint:

    + Igen valószínű, hogy igazad van, ezért kértem a véleményeteket.A családját csak skype-on láttam még, és a munkahelyén, a szüleit.A jövőről csak annyit mond mindig minden megtörténhet, senki nem tudja mi lesz. Sok mindent mesélt a családjáról persze, elég jó körben mozog /állatorvos, könyvelő a család/ szóval tényleg nincs sok esélye hogy így befogadnának.
    A ragaszkodása és a kedvessége valamint az, hogy bármikor elérhető, kicsit reményt ébresztett bennem.
    Azért még egy komolyabb elbeszélgetést még megpróbálok,aztán lesz ami lesz..
    Köszönöm a segítségeteket!

    1. TéDé szerint:

      Ha azt hajtogatja állandóan, hogy bármi megtörténhet, hát az elég semmitmondó. Beszélj vele, de elég valószínű, hogy neki ez a mostani helyzet kellemes és nem is akar többet…

  13. guba tünde szerint:

    sziasztok. én 9 honapja ismerkedtem meg egy török sráccal, ö muszlim vallásu .az elsö 2 honap nagyon szép volt de aztán megváltozott minden többször hazugságon kaptam. több facebookja van más más néven ..és minden nöt szédit.most megint vissza akar jönni hozzám mert állitolag szeret .én nem hiszek neki .de akkor miért keres megint engem ? nemértem. köztünk nem volt szex.csak beszélgedtünk skypon ..most mégis engem akar állitolag. nagyon össze zavarodtam nemtudom mit tegye?

    1. TéDé szerint:

      Szia! Hát én a helyedben nagyon gyorsan elfelejteném ezt a srácot! Egyértelmű, hogy csak kalandot keres, nem éri meg újra belemenni.

      1. Szilvia szerint:

        Hogy miért keres? Ne légy már ennyire naív, összezavarodva és ne hagyd magad kihasználni! Ez a fiú nem akar tőled semmit. Azon kívül…

  14. guba tünde szerint:

    Soha nem kért tölem semmit, .csak beszélgedtünk. .nem tudunk találkozni mert én nem megyek hozzá ki .akkor mit akarhatna tölem?.De már nem is ,beszélek vele. Mert rá jöttem semmi értelme ha igazán komolyan gondolja jöjjön ö , de én nem megyek és nem is keresem. Személlyesen sosem találkoztunk, ezért nem értem ezt az egészet. Gondoltam nektek több tapasztalatotok van,ezért kértem tanácsot.

    1. TéDé szerint:

      Szerintem keress mást még akkor is, ha nem találkoztatok, mert nem éppen jó felütése ez egy leendő kapcsolatnak. Vannak normális török fiúk is, az ilyen jellegű bonyodalmakat pedig jobb elkerülni messziről.

      1. guba tünde szerint:

        Igazad van tudom ,rájöttem én is .És köszönöm a jó tanácsot,csak az a baj hogy nem tudok mos már bizni a török férfiakban ,ezért nem is keresek,én nem is kerestem ö talált meg engem .tegnap is irt de nem is válaszolok neki egyszer csak meg unja.

  15. edit gursoy szerint:

    En egy kurd fiúval élek együtt 3 éve lassan és jól megvagyunk néha vannak viták abból hogy bizony neki is bekell segíteni a házimunkába és persze nem a rabszolgálya vagyok ezt nehezen de elfogadja

    1. Niki szerint:

      Szia Edit! Jelenleg én is ismerkedem egy kurd fiúval Ausztriában élek én is és ő is már évek óta ott él egy cégnél dolgoztunk találkoztunk és beszélgettünk is azt mondta nagyon belém zúgott és elvettem az eszét.viszont ahhoz nem ismerem elég jól , hogy le tudjam szűrni valójában igazat mond-e nekem . Egyébként nekem is nagyon tetszik és én is bele vagyok habarodva eléggé. Esetleg tudnál nekem mesélni a kurd szokásokról és a kurd férfiakról? Előre is Köszönöm 🙂

  16. Manav Martina szerint:

    Sziasztok!
    Majdnem egy éve kértem itt a segítségeteket,nekem abban a kérdésben,hogy vajon őszinte-e velem a párom.
    Nos azóta sok minden változott,nem kapott vízumot,sajnos.
    Viszont 10-hónap várakozás után én jöttem ki Törökországba Májusba,és itt házasodtunk össze.
    Elmondhatatlanul gyönyörű 15 napot töltöttünk együtt,és abban a reményben mentem haza Júniusban,hogy 15 nap múlva a család egyesítő vízummal ő is fog tudni jönni.
    Hát elmondanám itt annak aki nem tudja,hogy ez nem olyan egyszerű! 🙁
    Magyarországon még várnom kellett 2-hónapot,mire honosították a házasságot,és utána adhatta be a vízumkérelmet.
    Persze utána vissza is dobták,szerintem mondva csinált indokokkal a vízum kérelmet.
    1,Konzul nem volt biztos abban miért akar Magyarországra jönni.
    Hülyeség!Előtte volt a házassági anyakönyvi kivonat,és a kérelembe is benne volt,hogy a feleségemmel szeretnék élni Magyarországon.
    2,Nem volt biztos a visszautazásban.
    Benne volt,hogy szeretne Magyarországon élni,és megindokolva miért.
    Ja,és meghívólevél is rendben volt.
    Tehát,ennyi ő nem tudott 3 jára sem jönni,így jöttem én. 🙂
    Persze,ez így sem egyszerű!
    Nekem van egy 9-éves lányom aki iskola köteles.Mivel nem tudtam mi a leghelyesebb,és a legjobb választás,Magyarországon magán tanuló maradt.( Nem tudni mit hoz a jövő ) és itt elkezdett iskolába járni.
    Látom az igyekezetet,de belátom nagyon nehéz.
    1,nem tudja ezt a nyelvet,persze tanulja,ami elég szépen megy. 🙂 1- hónap alatt 100-ig számol,és kezdi megérteni is magát.Ami nehéz,hogy a Magyar tantárgyakat is tanulni kell,mert ugye abból Magyarországon vizsgázni kell.
    Férjem mindenben segít,tényleg jó ember.
    Erről a történetről annyit mondanék el még,hogy amikor nem sikerült a vízum kérelme,a sok “jó ember” mindjárt azt mondta,csak a vízumért vett feleségül,és dobni fog.
    Nos,én mégis itt vagyok,1 hónapja.Remélem ez így is marad! )
    Volt aki azt mondta ez volt a terve,és ő intézte úgy ne kapjon vízumot,mert ez az ő terepe.
    Én pedig itt a markában leszek.
    Nos én egy 45 – éves török felesége vagyok,tehát én mindig azt mondom,ő már azért túl van a kamasz koron,és mindig bíztam benne.
    Hittem az álmaimban,és jöttem,nem mondom,hogy nem félek a csalódástól,de azt gondolom ahhoz,hogy nyerjen az ember kockáztatni is kell! 🙂
    Nekem még mindig hihetetlenül szép az,hogy naponta 50* mondja el,hogy nagyon szeretlek,nem tudok élni nélküled,ezt én nem gondolom,hogy egy magyar férfi is megadja ugyanígy(tisztelet a kivételnek)
    Hosszúra sikerült,de azt akartam mindenki értse a történetet.
    Talán azért sikerült segítenem is annak aki dilemma előtt áll. 🙂
    Én azt mondom higgyetek,persze ne vakon,miért ne sikerülne?

    1. TéDé szerint:

      Sok boldogságot és sok sikert nektek Martina!

    2. Melcsi szerint:

      Szia Melcsi vagyok szükségem lenne arra hogy egy kicsit bővennen beszélgesünk erről a témáról. Mert 4 és fél hónapja van egy Török férfi az életemben egy virtuális világban már a felesége vagyok az első perctől.. 1 év múlva amit én kértem tőle szeretne jönni Magyarországra, Mert ide akar települni összeakarunk házasodni és gyereket szeretne tőlem.

      1. TéDé szerint:

        Szia Melcsi! Mindenekelőtt találkozzatok, de lehetőleg ő utazzon hozzád. Elég sok a kalandor, akik ígérnek mindenfélét, nem árt utánajárni a dolgoknak! Utazzon, ismerjétek meg egymást, ettől többet nem igazán tudsz tenni az elején. Nekem azért gyanús lenne az a rögtön “légy a feleségem a virtuális világban, és csináljunk gyereket”…

        1. Melcsi szerint:

          Eleinte ha kérdeztem valami akkor ki tért de már most teljesen nyilt Meg mutatta a személyigazolványát. Kamerán láttom mindenap. Láttam már a testvéreit, A testvérei gyerekét is.A török mentalitás kicsit alább hagy már de érezteti még ha olyan szituációba kerülünk. Köszönöm az 1 év azért hosszú idő.Majd megláttom.Köszönöm a soraidat.

  17. dóri szerint:

    Nos, nekem török barátom van, igaz csak 2 hónapja vagyunk együtt, de mi angliában egy nyelviskolában ismerkedtünk össze egy nemzetközi nyelviskolában, és ráadásul én ott őt utáltam, mert volt valami észrevétele amit félreértettem, és melegebb éghajlatra küldtem, ami nagyon bántotta és bocsánatot kért tőlem!ő amúgy nagyon okos, mert egyetemre jár, építészmérnöknek tanul, és a családja is inkább európaibb, mindennap tartom vele a kapcsolatot és szeret engem, meg én is őt, az mind igaz amit előttem elmondtak, hogy udvarolni nagyon tudnak meg ő is, de engem nem is bánt, mert azelőtt mielőtt megismerkedtem vele, a magyar pasim olyan szinten átvágott és kihasznált engem, hogy azt senkinek sem kívánom, nagyon szenvedtem miatta, de amióta megismerkedtem a török barátommal még a lelkemet is kigyógyította, nem tudom, hogy később, hogy fog alakulni a kapcsolatunk, de azért mindig hálás leszek neki, hogy megszabadított a lelki fájdalmamtól és csalódásomtól, amit a magyar pasi okozott nekem.

  18. Bocskai Veronika szerint:

    Sziasztok!!Én segítségeteket szeretném kérni,megismerkedtem a neten egy kurd férfival,egyre bensőségesebb a kapcsolatunk..el akar venni 1hónap után feleségül és itt szeretne velem élni.Mi a véleményetek???

    1. TéDé szerint:

      Szia! Az itteni srácok elég gyorsan elkezdhetik emlegetni az esküvőt, de nem hiszem, hogy attól nekünk bele kell ugrani egy ilyenbe! Igenis végig kell járni az ismerkedés útját, főleg egy interneten kezdődő kapcsolat esetében, ahol a találkozások limitáltak, nem beszélve a kulturális különbségekről. A srácok van mikor csak azért használnak ilyen nagy szavakat, hogy levegyék a lányt a lábáról, ahhoz, hogy megtudd mi a helyzet, találkoznotok kell, nem egyszer, nem kétszer…

  19. Gilda szerint:

    Sziasztok! Üdv Mindenkinek! Nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt a blogot. Sok szemszögből megvilágított és bemutatott véleményt, tapasztalatot olvashattam. Ha már ilyen sokan itt vagytok, akiknek tapasztalataik vannak ebben a témában pár szóban leírnám a mi történetünket is és minden jellegű hozzászólást szívesen fogadok. Romániában, 2013 októberében ismerkedtünk meg tánctanfolyamon a párommal, aki Törökország déli részéről származó kurd. Jelenleg utolsó éves orvostanhallgató és cserediák program keretén került ide. Első alkalommal, amikor találkozott a tekintetünk valami különöset éreztünk, akkoriban nekem több fázisban megmenteni próbált kapcsolatom volt. Eleinte segíteni próbáltam neki a tájékozódásban, lakáskeresésben, hasznos tanácsokkal láttam el. Szinte minden nap találkoztunk, kezdett egy baráti viszony kialakulni, ami számomra rendben is volt. Egyik este kimentünk vacsorázni és elmondta, hogy ahogy kezdett megismerni nemcsak a külsőm fogta meg, hanem kezd belém szeretni és ő nem tudja ezt barátságként kezelni, ő többet akar. Elriadtam, túl korainak is tartottam, nem ismertem annyira (hiszen most sem mondhatom, hogy jól ismerem), aztán pár napig próbáltam mindenféle kommunikációt megszüntetni vele. Ő többször is keresett, elmondta, hogy bármi is legyen a döntésem tiszteletben fogja tartani és leginkább azért hívott, hogy érdeklődjön, hogy minden rendben van velem. A munkám miatt elég sokat utazom, elég sok veszélynek vagyok kitéve nap mint nap, de nagyon szeretem, minden nap tündökölve fogok neki bárminek is, nagyon szeretek élni. Egy pár alkalommal, amikor tehettem, elvittem magammal, örült is neki, hogy új helyeket, városokat láthat (de nem akarom, hogy neki ez éppen kapóra jön és esetleg kihasználjon, hogy ingyen utazhasson) Udvarolni azt nagyon tud, kedves, figyelmes és a nyelvi és kultúrabeli nehézségek ellenére mégis úgy érzem életemben először vagyok szerelmes. Vannak pillanatok, amikor minden megszűnik létezni, csak ő és én vagyunk, spontánul felkap a zuhogó esőben és megállás nélkül pörget majd táncra perdül és ragyogó szemekkel elmondja, hogy élete szerelmes vagyok. Ez mind szép és jó, de sajnos annyiféle kellemetlen tapasztalatom volt párkapcsolatok terén, hogy nem tudom mindezt elhinni (plusz a megannyi megosztott negatív tapasztalat az interneten). Júniusban neki haza kell menni, elmondta, hogy mivel itt a megélhetés nagyon nehéz ezért neki egyáltalán nem felel meg, hogy ideköltözzön (és 15%át keresse meg annak, amit otthon megkaphat orvosként), felajánlotta, hogy én menjek vele. Ez meg nekem nem jó, annyira tele vagyok félelmekkel és bár tudom, hogy aki nem mer, az nem nyer (megjegyzem, egyedüli gyerek vagyok és a szüleim mindig óvatosságra neveltek). Tudom azt is, hogy júniusig szinte egy fél év van hátra és akkor valószínű tisztább képet láthatok az elszántságáról, ragaszkodásáról. Esetleg ha tudtok tippeket adni, mi az amit érdemes megfigyelni vagy hasonlók, hogy ez a kép mielőbb láthatóvá váljék? Karácsonyban megismerkedett a családommal, pozitív volt mindkét félről, de a szüleimben ott van a sok kérdőjel, bár tanult és művelt és nem vallja magát muszlimnak, mégis tudom, hogy a családja nagyon hagyománytisztelő. Ennek ellenére az idén a bátyja egy nem muszlim nőt vesz el feleségül, és a család teljesen elfogadta, viszont a hölgynek fel kellett venni a hitüket.
    Hétvégenként legtöbbször elutazunk más hazai városokba, wellness- vagy sí központokba, mindig annyira jó együtt minden, csupán azért mert kölcsönösen odafigyelünk egymásra, nagyokat nevetünk, beszélgetünk, szeretkezünk. Jelenleg a vízumot próbáljuk intézni neki, februárban egy párizsi utazást tervezünk.
    Szóval eléggé össze vagyok zavarodva, jelenleg ez a kapcsolat nagyon jó, de ha később csak egy óriási üresség fog tátongani a mellkasomban a távozása után, akkor valószínű utólag egy édesen-keserű 9 hónapot fogok magamban elkönyvelni. S kérdem én jó ez nekem, vagy van remény arra, hogy ez ne csak 9 hónapig tartson? Mert ha vele nem, akkor nem tudom utána ki tudja megütni a mércét, hogy legalább fele annyira jól érezzem magam mint vele. Tisztában vagyok azzal, hogy fialok vagyunk, a kapcsolatunk is az, eléggé bizonytalan minden körülmény és ezért döntöttem, úgy, hogy megosztom ezt veletek, több szem többet lát elméleten hátha érkezik pár hasznos hozzászólás.

    1. Szilvia szerint:

      Felejtsd el. Kurd.

      1. TéDé szerint:

        Kedves Szilvia! Azért ezt így meredek kijelenteni, gondolom oka van, hogy így gondolod. Miért?

        1. Szilvia szerint:

          Ìrhatnèk milliò indokot, amik viszont tàmadhatòak, mert kivètelek persze akadnak ès nem akarok senkivel vitàzni. A környezetemben elèg kurdot megismertem ahhoz, hogy ezt a tanàcsot adjam. Persze nem muszàj követni (-:

    2. TéDé szerint:

      Szia!
      “..kérdem én jó ez nekem, vagy van remény arra, hogy ez ne csak 9 hónapig tartson?” – hasonló kérdést annyian feltehettünk már magunknak egy-egy ilyen helyzetben, de sajnos nincs az az ember, aki idő előtt meg tudná válaszolni. Az idő, csakis az mutatja meg majd a helyes utat, az segít kikristályosítani, hogy merre tovább. Ehhez viszont nagy adag bátorság kell, vállalni a bukás kockázatát.

      Ha eljuttok odáig, hogy komolyodik a kapcsolat (azaz a fiú részéről ez úgy tűnik, hogy már eljött), akkor nagyon fontos, hogy megtudd, a fiúnak milyen elvárásai lennének, ha esetleg te költöznél Törökországba. Írtad, hogy a család hagyománytisztelő, de ő nem vallja magát muszlimnak, de vedd azt is figyelembe, hogy ő most nem otthon van. Neked is kellene többször jönnöd az ő országába, látni itthoni környezetben, a családja körében, és figyelni hogyan viselkedik, hogyan helyez el téged. A család van, hogy erős befolyással bír és a szavuk szent, a fiúk (lányok) pedig fejet hajtanak az akaratuk előtt. Az, hogy a másik menyüknek fel KELLETT vennie az iszlámot, elég beszédes, már ha a hangsúly tényleg a KELL szón van és csak ennek fejében házasodhattak. Nem árt tisztában lenni az erőviszonyokkal, hogy a fiú képes-e kiállni a ti érdekeitekért, és ami még fontosabb, közös-e az értékrendetek a főbb kérdésekben. Fontos látni, hogy hogyan vélekedik a férfi-női viszonyokról, a feleség szerepéről, gyerekekről, a jövőbeni tervekről, és hogy ezt te össze tudod-e egyeztetni a saját értékrendeddel. Ha igen, akkor minden rendben és még akkor is lehet rajta dolgozni, ha nem teljesen egyformán gondolkodtok.

      Fél év sok idő meg nem is, az idő alatt vedd rá egy törökországi útra. Fontos, hogy lásd a saját szemeddel, enélkül hogyan is lehetne bármilyen törökországi folytatásról elgondolkodni…

      Nem egyszerű a helyzeted, de úgy érzem, hogy jól, okosan kezeled a dolgokat, ez szerintem segíteni fog meghozni a megfelelő döntést.

      Sok sikert!

  20. Egy török pasi, aki... szerint:

    Kedves TéDé,
    Mindenekelőtt köszönöm az írást! Élvezettel olvastam, hogy mi a török pasik hogy nézünk, milyen nyomot hagyunk bennetek, a magyar lányokon.
    Sok igazság van abban amit itt soroltál, persze vannak féligazságok is, de attól még nagyon helytálló és élvezetes (és főleg szórakoztató).
    Igen, mások vagyunk, mint amihez ti hozzászoktatok!
    Én úgy gondolom, hogy ismerem a magyar lányokat eléggé és persze látom a magyar srácokat is és tudom milyen komoly különbségek vannak, köztünk és közöttük.
    Persze, nem lehet úgy általában egy kalap alá gyűjteni a török srácokat, de mégis vannak közös vonásaink, és érdekes ezeket a jellemző vonásokat egy magyar lány soraiból (általad) ismerni.
    Én úgy fogalmaznám, hogy a magyar és török lány és pasi közötti különbség mint keleti ember és nyugati ember (gondolkodás) között adódik.
    Ilyen tekintetben mindegy, mondjuk, a pasi török vagy kurd a lényeg a Törökországból való.
    Ugyanakkor, az ezen belül a török és török között is nagy különbség van.
    Mondjuk, melyik területből való?
    Vagy milyen az iskolai végzettsége?
    Vagy milyen a családi háttere?
    Milyen a világnézete?
    Vagy milyen a vallása? Felekezete? Vagy egyáltalán hívő-e?
    Szóval ezek is közrejátszanak abban, hogy mennyire tud lépést tartani a lány vele (vagy fordítva).
    Szerintem folytass ezeket az írásokat, biztos vagyok benne, hogy még rengeteg érdekességre fogsz rábukkanni.

    1. TéDé szerint:

      Kedves Török Pasi, köszönjük a hozzászólásod! Várjuk őket a jövőben is, hisz éppen “titeket” próbálunk megérteni, már amennyire ki lehet ezt így jelenteni.

  21. Mariann szerint:

    Szia 🙂 Ez a monológ ill. történet, sztori, van törökül is? Vagyis pontosítván törökre nem fordította le valaki? 🙂 Megköszönném További szép napot

    1. TéDé szerint:

      Szia! Nincsen lefordítva sajnos, és még az én tudásomat is messze meghaladná 🙂

  22. Hermione szerint:

    Sziasztok!
    Jelenleg Erasmussal tanulok Lengyelországban, és itt ismerkedtem meg egy török fiúval. Alá tudom támasztani, amit írtatok, valóban nagyon tudnak udvaorlni, és duruzsolni, de nekem is hasonlóak a félelmeim. Valóban csak szexre kellek? Eddig egyszer aludtunk együtt, s mondtam neki, hogy nem szeretnék még lefekdüni vele, s ezt tiszteletben is tartotta. Azt mondja, komolyan gondolja velem a kapcsolatot és valamiért ezt is érzem, de mindig ott van a fejemben a kérdés, vajon hihetek-e neki. Ő egyébként Izmirből való, követi a vallását, de azt mondja, nem szeretne Törökországban élni, mert eltérően gondolkodik, mint a többi török. Lehet hinni neki vagy inkább szakítsam meg vele a kapcsolatot addig, amíg nem késő?

    1. TéDé szerint:

      Igaza van Szilviának, ezt nem lehet innen megítélni. Semmiképpen ne szakítsd meg vele a kapcsolatot csak azért, mert török és mert rosszul is elsülhet. Elég, ha “észnél” maradsz, ugyanakkor hallgass az ösztöneidre is. Minden párkapcsolatban ott a rizikó…

      1. Tina szerint:

        Szeretném a segítségedet kérni!Igaz nem ebben a témában most,de mivel te több mint 3 éve itt élsz talán tudsz segíteni!
        Az állampolgárságot Te pont mikor 3 -éve itt voltál utána igényelted meg? Mennyi idő mire megkapja az ember? Mennyibe került?Útlevelet itt is tudunk csináltatni,vagy feltétlenül haza kell utaznunk?
        Köszönöm hogy válaszolsz!

        1. TéDé szerint:

          Szia! Bár már elmúlt 3 éve, hogy házasok vagyunk a párommal, csak a hetekben jutottunk oda, hogy beadtuk az állampolgársági kérelmemet. Azt javaslom, hogy kövesd Cybermacs blogját a témában, mert ő előttem jár, és a közelmúltban meg is kapta az állampolgárságot. Sok hasznos infót találhatsz nála.
          Ez az utolsó bejegyzése, ha rákeresel a többire is, akkor elolvashatod az egész “kálváriát”:
          http://isztambul.info/blog/2014/02/28/allampolgarosodunk-6-resz/

  23. Szilvia szerint:

    A leírás alapján megválaszolatlan a kérdésed. Minden török más és más. Ugyanúgy, ahogy más nemzetiségeknél is. Neked kell kitapasztalnod, hogy a tiéd megbízható-e.

  24. Hermione szerint:

    Köszönöm a választ! Igen, igazad van. Minden esetre azért igyekszem észnél lenni.

  25. -- szerint:

    Szia TéDé!

    Szeretném törölni ezt a korábbi bejegyzést a konfliktusok elkerülése végett, de nem találtam ilyen opciót.
    Remélem Neked, mint blog tulajdonos, ez lehetséges.
    Előre is köszönöm.

    Üdvözlettel,

    Elif

    1. TéDé szerint:

      Szia! Töröltem!

  26. Kávé szerint:

    Sziasztok!
    Nagyon kétségbe vagyok esve, segítsetek. Januárban az erasmus programmal a mi iskolánkba utazott egy rakás török fiú, előtte még nem is láttam törököket..:) Egy kollégiumban laktunk. Már mikor először véletlenül láttam őket az aulában, akkor kiszúrtam az egyik fiút, valami vonzott benne pedig csak pár másodpercre láttam. Nem nagyon foglalkoztam a dologgal, de rá egy héttel közös bulit szerveztek szóval ott ismerkedtem meg velük, és annyira rendesek voltak! Mindennel megkínáltak minket, ha nem fogadtuk el szabályosan megsértődtek, folyton elmondták mennyire szép vagyok (tudom hogy csak csapták a szelet) de mégis annyira jól esett. és akkor ott volt az a fiú is, akit már korábban kiszúrtam, de nem beszéltem vele. Aztán egyszer csak odajött hozzám, és nagyon meglepődtem. Hülyéskedtünk, nevettünk, és a végén azt vettem észre hogy már lassan eltelt az egész este és csak vele voltam. Elmentünk együtt a szórakozóhelyre, és ott is végig velem volt, folyton elhagytam a cipőm de ő mindig megkereste :))) Elkérte a számomat, és nekem hirtelen haza kellet a koleszba szaladnom, és egyből írt smst hol vagyok, majd ő is visszajött, és utána mind magyarok és törökök együtt ültünk egy szobában és nagyon jókat röhögtünk, végül pedig velem aludt…onnantól folyamatosan kerestük egymást, folyton elmondta nekem mennyire hiányoztam neki, és hogy mennyire kedvel. Le is feküdtem vele, rendszeresen, és nem tudom létezik-e ilyen de nekem ez már akkor szerelem volt, szabályosan fanatizmust éreztem iránta. Soha senkivel nem volt ilyen jó a szex, talán azért mert senki iránt nem éreztem még ilyet, és senkivel nem éreztem ilyen jól magam. A többi török fiút is nagyon szerettem mert annyira kedvesek voltak mindig, viszont a lányok valamiért nem csíptek minket..Aztán persze a fiú mondta nekem menjek el vele törökországba stb stb…Annyira más volt mint a magyar fiúk, teljesen megbabonázott, nem is tudtam már mással foglalkozni. Rendszeresen együtt jártunk bulizni, és ha bármilyen fiúval legyen az haver beszélgetni kezdtem, odajött és konkrétan elrángatott. Először ez imponált, de a végén kezdett kicsit idegesíteni. Eltelt, 2, majd 3, majd 4 hónap és mi még mindig együtt voltunk, én egyre jobban megszerettem. Aztán ahogy vészesen közeledett a haza utazása napja, ő egyre furcsább lett. Kevesebbet keresett, nem foglalkozott már velem annyit. Fura volt, nem értettem miért, aztán egy közös buli alkalmával más lánnyal táncolt előttem, és én láttam. Olyan mérges lettem hogy oda akartam menni, de az egyik török barátja mondta hogy hagyjam, menjünk inkább ki. Én kiültem vele kérdezte féltékeny vagyok-e mondtam hogy nem csak csalódott és a vállára hajtottam a fejem. Vele egyébként nagyon jóban voltunk mindig és azt mondta barátként tekint rám. Erre kijött a drága, és az asztalt kezdte csapkodni miért van a fejem a barátja vállán, na akkor lett elegem és haza mentem. Ő pedig haragudott rám, több napig….ezt sem értettem, hiszen ő volt más lánnyal… Aztán a végén tényleg egyre kevesebbet keresett, sokszor lerázott, konkrétan csak akkor keresett meg ha szexelni akart, és már elmaradtak a szép szavak, míg a végén el nem kottyintották nekem, hogy már 3 éve barátnője van otthon 🙂 és bűntudata van, és nem tudja mit csináljon. Ezek után úgy éreztem egy világ dőlt össze bennem. Természetesen már haza ment, valószínűleg most is a barátnőjével van, nekem pedig megszakad itthon a szívem, a napjaimat nem töltöm mással csak sírással és vágyakozással. Nem tudom hogyan tudnám őt elfelejteni, senki nem léphet a helyébe, egyszerűen nem hiszem, hogy bárki iránt is ilyet fogok már érezni…nem is tudom igazából miben kérek segítséget, talán abban hogyan tudnék egy ilyen török szélhámost minél előbb elfelejteni, és visszaállni a magyar fiúkra, mert jelenleg hidegen hagy mind….és nem tudok másra gondolni csak rá:(

    1. Szilvia szerint:

      Kutyaharapást szőrével! Keress egy másik törököt! Olyat, aki csak a tiéd! Nekem soha többé nem kellene magyar férfi. Imádom a török férjemet!

  27. Hermione szerint:

    Szia!
    Nem hiszem, hogy vigasztal, de az én történetem is hasonló.
    Két hónappal ezelőtt én is kommenteltem ide.
    Én Erasmuson vagyok kint, itt ismertem meg egy török fiút.
    Én is ugyanígy éreztem, mint te, teljesen belezúgtam, nem is tudom, mi történt velem. Én is lefeküdtem vele, én is élveztem a szexet, de 3 hét után azt mondta, hogy vége. A “szakítás” után néhány nappal a buliban újból láttam, és ahogy te is írtad, egy másik lánnyal táncolt az orrom előtt. Nekem is nagyon nagyon rosszul esett, s én odamentem, s megpofoztam. Nem volt nagy pofon, inkább csak jelképes. Ettől a pillanattól nem is köszönt nekem, amit meg tudok érteni. Lehet, hogy gonoszság, de nekem segített, hogy ott akkor megpofoztam.
    Azóta, ha buliba megyek, általában ő is ott van, és természetesen mindig más lánnyal csókolózik.
    Az én szívem is megszakad, egyik pillanatban utálom, másik pillanatban meg még mindig szeretem.
    Viszont sajnos a helyzet az, hogy a török fiúk, ha kiszabadulnak otthonról, akkor “élvezik az életet” és jobb velük vigyázni.
    Tudom, hogy nagyon fáj most, de egyetértek az előttem szólóval. Kutyaharapást szőrével. Mellesleg én egy percét sem bántam meg ennek az egésznek, de legközelebb már okosabb leszek.
    És küldök neked egy idézetet, ami talán most már elcsépelt, de minden esetre igaz:

    Egyszer egy indiai hercegnő az édesapjától
    kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset.
    Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan
    bölcsességet, mely a szomorú napokban vigasztalja,
    a nehéz helyzetekben bátorítja,
    a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti.
    A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt.
    Egyetlen szót vésett bele:
    ” ELMÚLIK”

  28. Kávé szerint:

    Szilvia szerencsés vagy, hogy neked már a férjed 🙂 Sajnos ha akarnék sem hiszem hogy tudnék másik török fiút találni, mert mindenkit ő hozzá hasonlítok…lehet hogy ez később megváltozik, és idővel könnyebb lesz, de jelen pillanatban elképzelni sem tudom hogy őt valaki pótolja, ha török, ha nem…Nagyon sok más török fiúval is megismerkedtem itt az iskolában, kedvelem mindet, vannak helyesek is, de mégsem érzem egyiknél sem ugyanazt, amit nála már az első pillanattól. A magyarok pedig…teljesen hidegen hagynak, végig megyek az utcán, látom őket hallom a párbeszédüket és..sírva fakadok, és az én kis törökömet akarom:)
    Hermione, sajnálom hogy veled is hasonló dolog történt…úgy látszik, és ahogy olvastam is, sok magyar lány jut erre a sorsra. Csak nekem az furcsa, hogy tényleg 4 hónapig csak velem volt, és a barátai szerint nem is volt itt más lánnyal, csak akkor az a tánc..és ha valaki szereti az otthoni barátnőjét, akivel ráadásul 3 éve együtt van, valószínűleg feleségül is fogja venni….hogy képes hónapokig így viselkedni egy másik lánnyal, aztán haza menni mintha mi sem történt volna? Tudom hogy el kell felejtenem, és hogy ebből már soha nem lehet semmi, de mégis nem tudom elhinni hogy Törökországban nem jutok eszébe…lehet én is jobban érezném magam ha legalább egyszer bemostam volna neki:) Én sem bánom, csak jelenleg annyira fáj hogy azt kívánom bár soha ne ismertem volna meg…de később biztosan jó emlék lesz. Ha valaha elmúlik ez….nagyon köszönöm az idézetet, nagyon jó, remélem tényleg elfog múlni 🙁

  29. Gabor szerint:

    Sziasztok!
    Engem a torok lanyok erdekelnenek, de sehol sem talalok roluk megbizhato infokat, hogy megis milyenek is ok. Par hete megismerkedtem egy Londonban elo torok lannyal aki nagyon szimpatikus, de nem szeretnem elore beleelni magam semmibe sem… Szoval mindenfele infot nagyon koszonok.

    1. TéDé szerint:

      Szia! Nagyon sok múlik azon, hogy a lány mióta él külföldön és vajon milyen közegből, az ország mely részéről érkezett oda. Ha egy ideje ott van már és nyitott a világra (márpedig biztos az, ha ott kötött ki), akkor gondolom, hogy ismeri/átvette az európai szokásokat, így egészen máshogy kezeli a dolgokat, mintha fogalma sem lenne arról, hogy másképp is működhet. Okosabbat sajnos nem tudok neked írni, hátha más igen, de ő már biztosan nem mondható tipikus török lánynak. Ettől még lehet az értékrendje az “európaitól” eltérő, de szerintem fontosabb az, hogy hogyan áll ahhoz, ha egy más értékrendet képviselővel találja magát szemben.

  30. Eufrozina szerint:

    Sziasztok! Az én történetem elég friss. És talán azt is diagnoztozáltam magamon, hogy nem vagyok normális. Kb. egy hónapja itt a neten megismerkedtem egy török sráccal, innentől kezdve éjjel – nappal beszéltünk, facebook, skype stb.. Leugtóbbi videóhívásunknál benyögte, hogy szeret.. Azt hiszem bennem is elindult valami.. De nekem itt a párom.. Aki 12 órákat melózik és semmit sem sejt ebből.. Már hozzá sem úgy állok, mint eddig.. Foglalmam sincs mit tegyek. Belemenjek egy találkozóba vagy ne? Olvastam írtatok a kurdokról.. Honnan lehet tudni , hogy valaki kurd? Ő egyébként Ispartaban lakik.
    Előre is köszönöm! 🙂

  31. Lili szerint:

    Az alábbi történet még az egyetemi éveim alatt esett meg velem és a barátnőmmel: Nyári gyakorlatra jött néhány török az egyetemre, akik közül az egyik ráhajtott az akkor még szűz barátnőmre. Mindezt nekem a nyaralásunk alatt mondta el, mivel meghívtam néhány napra a családi nyaralónkba. Aztán mielőtt még megesett volna a dolog kettejük közt, én is megismertem, de nekem nagyon nem tetszett benne valami. A hatodik érzékem azt súgta amit látok túl szép, hogy igaz legyen. Két hétig udvarolt neki a fiú, majd a születésnapja előtt azzal a szándékkal, hogy egy meglepetés partyt szervezzek neki, találkoztam a fiúval. Pont úgy jött ki a dolog, hogy az egész családom ott volt – egy szabadtéri koncerten futottunk össze. Ekkor már sikerült a barátnőmet kipipálnia. Miközben egymás mellett ültünk a lépcsősoron a szüleim mellett, elkezdte cirógatni a hátamat meg a lábfejemet, de úgy, hogy más ne vegye észre és a szüleimnek mondta, hogy milyen gyönyörű vagyok. Ez nekem sok volt, mert soha életemben nem hatjottam a barátnőim/ismerőseim szerelmeire vagy pasijaira már csak azért is, mert számomra annak olyan “second-hand” feelingje van. Ezt most ne értsétek lenézőnek, csak egyszerűen ha tudom hogy valakinek ki volt az exe, akkor már nem tudok úgy ránézni. A koncert után a családom autóval hazament, engem meg elkísért a fiú. Azért maradtam vele kettesben, hogy megkérdezzem mégis mire véljem a korábbiakat, mi a szándéka a barátnőmmel és emlékeztessem arra, hogy közeleg a lány szülinapja és 2 hét múlva úgyis elmegy, addig maradjon veszteg, ha már belement vele a játékba. Nekem ugyanis nem voltak illúzióim úgy mint a barátnőmnek, hogy ez kitart több ideig mint a hónap vége. Ami ezek után történt az viszont meglepett. Töredelmesen bevallotta, hogy neki csak arra kellett a csaj, és folytatta, hogy mennyire szép vagyok. Én meg kinevettem, mert egyszerűen szánalmas volt a dolog. Még valamilyen dalt is elénekelt nekem. Megkértem írja le, mert kíváncsi vagyok mi lehetett, de mind a mai napig nem sikerült lefordítanom. A baj akkor kezdődött, amikor elkapta a kezemet és egy sarokba húzott. Egészen a falhoz nyomott majd erősen megragadott és megcsókolt. Ez volt életem első csókja… 🙁 Szívem szerint ott felpofoztam volna, de csak ellöktem magam tőle és elfutottam. Következő nap hívtam a barátnőmet, hogy elmondjam nekim mi történt, de nem vette fel. Amikor végre sikerült elérnem és beszélni vele, csak addig jutottam el, hogy vigyázzon vele, mert nem jó ember. Mondta, hogy erre rájött, mert aznap amikor visszavitte neki a kézzel kimosott fehérneműjét, épp egy másik csajban találta. Mindez a születésnapja előtt egy nappal. Addig abban a hiszemben élt, hogy ők ketten járnak. Még megkérdezt emiből gondoltam, hogy nem jó ember, azt válaszoltam, hogy amikor találkoztunk…. Erre kifakadt, hogy mi az, hogy az ő engedélye nélkül én kettesben találkozgatok a pasijával. A fejemhez vágta, hogy féltékeny vagyok rá, és szánt szándékkal hívtem el a nyaralónkba is, hogy annyival kevesebb ideig lehessen vele, és ne jöhessenek össze. (több hónapos könyörgésembe került itthon, hogy megengedjék a szüleim, hogy bárkit is meghívhassak) Ill. bevallotta, hogy számára soha senki se voltam, egyáltalán nem tartott a barátjánkak, csak könyörületességből állt velem szóba. Még egy ideig folytatta a hirtelen kapott őszinteségi rohamot és lecsapta a telefont. Szóval ez a török összetört egy rakás szívet és feldúlt egy barátságot. Akkor így láttam, ma viszont úgy, hogy segített új életet kezdeni, mert semmi se történik véletlenül. Önmagában szórakoztató volt az az átlátszó duma amivel “hódítani” akart. Szerintem minden nő képes felismerni, hogy mi valódi és mi nem az, csak nem akarjuk bevallani magunknak a fájó igazságot.
    A másik történet egy kurddal kapcsolatos. Ő szerelem volt első látásra. Hat évig csak köszönő viszonyban voltunk egymással – egy egyetemre jártunk – mert valahogy mindig úgy alakult, hogy nem tudtunk összefutni, vagy csak egyszerűen eltűnt, vagy nekem volt jobb dolgom. Aztán a végzése előtt találkoztunk egyszer, mert úgy éreztem, olyan mélységeket rejt a személyisége, amit örökké bánni fogok, ha egyszer nem tapasztalhatok meg. Az avatásán az ő országának zászlóját vittem – nem törökországban él – és utána írt egy köszönő levelet. Egyáltalán nem számítottam rá, hisz nem voltunk olyan kapcsolatban. Majd a következő levelében megmagyarázta, hogy miért is tartotta távol magát tőlem. Van egy nő az életében akit nem szeret csak jól elvan vele, ugyan már 2 gyerekének az anyja, de nem házasodtak össze. Ő pedig azt szerette volna, ha én a barátnője leszek, de tudta, hogy egyszer haza kell mennie és neki már van egy családja, így távol tartott magától és önmagát tőlem. Én meg utána ott álltam és nem érdekelt, hogy gyerekei vannak és hogy azoknak él az anyja, csak az, hogy ha elmondta volna és tudtam volna hogy egyszer vége, úgy is vállaltam volna a dolgot, hisz mindez az életéhez tartozik és azért lett olyan amilyen.
    Meglátásom szerint az, hogy valakinek van-e tartása nem a nemzetiségtől függ, hanem saját magától. Függetlenül attól, honnan jött, érzi az ember, hogy az amit csinál, jó-e vagy nem. Rajtuk kívül még nagyon sok külföldit ismertem meg és egyáltalán nem különböznek tőlünk. Csak abban, hogy más nyelvet beszélnek és más a megszokott nekik. Konzervatív család, szoknyavadász férfi mindenhol van.

    elnézést a terjengősségért.

  32. Zsuzsa szerint:

    Szia

    Orulok, hogy ra akadtam erre a blogra. Az en sztorim 2009-re nyulik vissza, amikor egy torok srac ram akadt es elkezdett irni nekem, en meg persze valaszoltam, mert nagyon aranyos volt, kedves es ez jolesett. Honapokig dumaltunk, beszelgettunk, szerette volna, ha kimegyek isztambulba, mert o nem johetett, mert katona volt akkor, nem is ertettem pontosan miert nem johet O. Majdnem elmentem hozza, de meggondoltam magam, mert feltem, nem biztam benne annyira. Nagyon tetszett, vonzott az mar biztos :).
    Egyszer csak irta, hogy o mar nem katona es nincs munkaja es tobbet nem fog irni nekem, ezzel vege is lett egeszen 2 hettel ezelottig.

    Ujra elkezdett skype-on irogatni, hogy o szeret engem, de bejelentette, hogy van felesege, ket gyereke, o most mar nem szegeny ember es engem akar, mert nem erzi, hogy boldog lenne, hozzam akar jonni, meglatogatni. Eloszor nagyon orultem, hogy ujra beszelgetunk, de kezdek aggodni, hogy mit tegyek, mert vonz is meg mindig, de az, hogy csaladja van, az a legfontosabb es nem ertem miert jutottam ennyi ido utan az eszebe.

    Szeretnek tanacsot kerni, hogy ilyen helyzetben mit lehet tenni, mert mintha el sem telt volna annyi ev, ugy folytatjuk a beszelgetest….

    1. TéDé szerint:

      Szerintem nem is kérdés, hogy az ilyeneket messze el kell kerülni! Csak bajt hozna a fejedre, hisz családos, és valószínűleg kalandot keres. Ne keveredj bele, nem éri meg, bármennyire is jól esnek a szavai, vagy csak maga a tény, hogy ennyi idő után eszébe jutottál.

  33. Kelemen Rózsa szerint:

    Én 3 hónapja ismerkedtem meg egy török elvált 43 éves futbal edző férfival. Ő írt rám. Azóta levelezünk minden nap jó reggelt szerelmem mit csinálsz hol vagy küldj fotót.Ő azt igérte hogy jön Budapestre . Én viszont megyek majd a lányommal Törökországba. Sakyp videóhívás és mindig mindent tudni akar. Most a véleményeket olvasva nagyon elbizonytalanottam. Szerelmemnek nevez mindig azt Te az enyém vagy Te vagy az Én feleségem. Mostmár a szexről is beszél spőtt mikor meglát teljesen kész van. Tanácsot szeretnék kérni. Én biztosan nem fogok kimenni Törökországba ameddig Ő nem jön el hozzám. Nem tudom érdemes lez e várnom. Ő azt mondta szept,okt. jönni fog kivárom de utánna megszakítom vele a kapcsolatot sőt le is fogom tiltani. Amit egyszer már megigértem nekei szélhámosnak neveztem és Ő ideges lett kikérte magának hogy nem szélhámos. Nem a saját nevén van fent. De videóhvásban elmondta a nevét az édesanyja nevét is. Anara közelében lakik. Iszlám vallású. Város válaszotokat.

    1. Kis Csillag szerint:

      Szia!
      Én 25 éves vagyok, és talán a korom miatt azt lehet mondani, hogy tapasztalatlan vagyok. Viszont amikor kimentem Erasmusra, és fülig beleszerettem egy török fiúba, én is ide fordultam a kérdéseimmel.
      Az én történetem rosszul végződött, a fiú az elején körbeudvarolt, én teljesen odáig voltam, majd mikor megkapott, szakított velem, mondván, amíg velem van, elesik egy csomó másik lehetőségtől, és engem pedig nem akar megcsalni, így jobb, ha nem folytatjuk.
      (Tipikus sztori…)
      Nagyon sokat beszélgettünk, rengeteg mindent megtudtam a török kultúráról, amit addig sosem tudtam, tapasztalatnak is jó volt, viszont még soha nem törte össze senki úgy a szívemet.
      Azt gondolom, hogy ebben a kérdésben senki nem adhat tanácsot, hogy higyj neki vagy ne, hiszen te vagy benne a szituációban, neked kell tudnod.
      Én mostani fejjel biztosan nem mennék bele egy ilyen kapcsolatba, mert más kultúra, más szokások, más gondolkodásmód…
      Szerintem, ha az emebrben már az elején kétely van, vagy csak elgondolokozik, hogy vajon jó lesz-e, akkor arra nem lehet egy kapcsolatot alapozni.
      Továbbá messziről jött ember, azt mond amit akar, hogy a régi magyar közmondást idézzem.
      Persze, lehet szerencséd, és ő nem ilyen típus, én azért fenntartással kezelném. Sok jó példát is olvasni, hogy a török férfi azóta is a magyar feleségeével van, és tökéletes családapa.
      Remélem, hogy sikerül majd döntened és bárhogy is döntesz, jó dolgok fognak veled történni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.