Utazás - Török konyha

A gigantikus és misztikus Isztambul

Ha már idevetett a sors, mindenekelőtt úgy gondoltam, hogy röviden írok erről a gigantikus nagyvárosról. Számomra mindig is olyan misztikusan csengett a neve, mint egy ködbe burkolózó valami, aminek nincsen se eleje se vége. A jövőben egy másfajta felfedező kalandsorozatba vonlak be Titeket, amiről e pillanatban úgy érzem, hogy a végére se lehetne érni. Hogy tényleg olyan misztikus-e a város, mint amit sugall magáról, nos, majd meglátjuk.

www.facebook.com/BestPlacesInTurkey
Best Places In Turkey: ISTANBUL

Amikor biztossá vált, hogy ez lesz a következő és egyben hosszabb távú állomásunk, bevallom, hogy nem repestem örömömben. Embere válogatja, mert vannak, akinek minden álmuk az, hogy itt élhessenek (törökökről beszélek), mások csak úti célként tudják elképzelni, megint mások a hátuk közepére sem kívánják.

A méretei a mai napig elképesztenek, hiszen pontosan 5196 km2-en terül el, ami közel 10-szer akkora, mint Budapest területe. Talán Cybermacsnál olvastam valahol, hogy Budapestnek és Szegednek össze kellene nőnie ahhoz, hogy ekkora településként emlegethessük. A lakosságszám az idei hivatalos adatok alapján közel 13,7 millió, de a helyiek szerint a valóságban sokkal több. Összehasonlításképpen Budapestet 1,72 millióan lakják, Magyarország összlakosságszámát pedig meg se említem. Mi az európai oldalra költöztünk és nagyon kedves barátaink élnek az ázsiai oldalon. Ha meg akarjuk látogatni őket, az 60 km utazást jelent, és ha a forgalom nem kegyes hozzánk, akkor az út akár 3,5 órát is igénybe vehet.

Isztambul

Ha térképen szeretném elhelyezni a várost, akkor a Boszporusz és a Márvány-tenger partja mentén terül el, körbeölelve az Aranyszarv-öblöt, ami egy természetes kikötő. Területileg nagyobb része az ázsiai oldalon fekszik, de a lakosság kétharmada az európai oldalon tömörül.

Isztambul történelme a prehisztorikus időkben kezdődik, egészen az őskőkorszaktól lakott terület volt, a legutóbbi metróépítési munkálatok közben pl. egy 8000 éves település nyomaira bukkantak. I. e. 667-ben a megarai görögök alapították meg Bizáncot. Nagy Konstantin a Bizánci Birodalom fővárosává tette Konstantinápoly néven, 1453-ban pedig II. Mehmed hódítása után az Oszmán Birodalom székhelye lett. Az 1950-es években elkezdett fejlesztéseknek is köszönhetően a két földrészen fekvő Isztambul ma a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb városa, a török gazdaság és kultúra szíve, évi 133 milliárd dolláros bevételével a világ 34. leggazdagabb városának számít.

Ami az éghajlatot illeti, a páratartalom a környező tengereknek köszönhetően egész évben magas, azt mondják, hogy különösképpen nyáron nehéz elviselni. Mivel az éghajlat mérsékelt, így hűvös, de csapadékos tél elé nézünk (viszonylag kevés hóval), a nyarak pedig hosszúra nyúlnak, melegek és ahogy már említettem, párásak.

Isztambul az ország gazdasági központja és legfejlettebb városa. Az ország ipari termelésének kb. 45%-át adja, mindemellett az ország a legfontosabb export- és importközpontja és tengeri kikötője. Jelentős a nehézipara, foglalkoznak itt autógyártással, hajógyártással, cementgyártással, jelentős az üvegipara, textil- , gumi- és bőripara.

A város építészeti szempontból is magán viseli történelmének és etnikumainak sokszínűségét. A városban rengeteg mecsetet, templomot, zsinagógát, palotát, várat és tornyot csodálhat meg a látogató. Isztambul bővelkedik ókori görög, római, bizánci és oszmán épületekben, emlékművekben, különösen igaz ez a város európai oldalára. Olyan, szerte a világon ismert épületek állnak itt, mint a Hagia Szophia székesegyház, a Kék mecset, a Dolmabahçe palota, a Kız Kulesi, ahol a görög mitológiában Héró és Leandrosz találkozott. Az olasz kereskedők által 1348-ban építtetett Galata-toronyból pazar kilátás nyílik az Aranyszarv-öbölre. Megcsodálhatunk barokk és rokokó stílusban épült dzsámikat, és az İstiklal sugárút Art Nouveau épületeiben vásárolhatunk.

Galata-torony

A város képe folyamatosan változik, fejlődik. A görög, római és bizánci időkben Isztambul nagyrészt a mai európai oldalt jelentette, és csupán az ázsiai oldal egy kis szeglete tartozott hozzá, de ezek is inkább számítottak különálló városoknak. A régi Konstantinápoly a mai Isztambulnak csupán egy töredéke. A 20. század második felében az addig csendes, főként nyári lakokkal és hatalmas fenyvesekkel rendelkező ázsiai oldalon ugrásszerű urbanizáció ment végbe.

Isztambul kulturális élete igen gazdag. A városban számos mozi, színház és harmincnál több múzeum található, van operaház, és több fesztivált is rendeznek a város területén. A három legismertebb az áprilisban tartott Isztambuli Nemzetközi Filmfesztivál, a 1987 óta kétévente megrendezett Nemzetközi Isztambuli Biennálé nevű kiállítás, valamint az ország legnagyobb könnyűzenei fesztiválja, a Rock’n Coke.

Az oszmán időkben a kulturális élet a hamam, azaz török fürdő köré kapcsolódott. Isztambul egyik legrégebbi és legszebb török fürdője a Çemberlitaş Hamamı (1584). Koncerteket nem csak hagyományos koncerttermekben és stadionokban tartanak, hanem például olyan műemlékekben is, mint a római kori Rumelihisarı, a Topkapı palota, a Héttorony vagy éppen a Gülhane Park.

A Boszporusz Kadiköyből, rajta a város egyik szimbólumának számító vapurral

A hagyományos török éttermeken kívül Isztambulban szinte minden féle-fajta európai és távolkeleti konyhát megtalálhatunk. A város legtöbb történelmi kocsmája és borháza az Isztiklál sugárút környékén található Beyoğluban. Isztambul híres a haléttermeiről, melyeknek többségét helyi görögök hozták létre.

Isztambulban a kávézás nagyon régi szokás, az első kávéház a Kiva Han volt 1470-ben, az 1570-es években pedig már több mint 600 kávéház volt a városban. Az első kávéházakat a vallásos ügybuzgók nyomására betiltották, mert a kávét narkotikumnak tartották, ám a fekete folyadék hamarosan utat tört magának az emberek szívéhez. Ebből a szempontból az isztambuli kávéházakat tartják a párizsi kávéházak elődjének.

Isztambul igazi kozmopolita város, mindig is sokféle nemzetiségű és vallású emberek éltek itt együtt. A köztársaság kikiáltása után öt évvel, 1928-ban, a török alkotmány kimondta, hogy minden személynek joga van a saját vallását gyakorolni.

A város történelmének sokszínűsége, látnivalóinak, műemlékeinek száma, illetve a gyönyörű boszporuszi kilátás miatt a turisták kedvenc célpontja.

Örmény templom, Bakirköy

Isztambul egyben Törökország legfontosabb tengeri kikötője, mivel a Boszporusz a Fekete-tenger egyetlen tengeri bejárata. Évente 57 000 hajó halad itt át, havonta átlagosan 5000. A Boszporuszon átívelő két hidat a hajnali órákban nyitják fel, a hajók ekkor haladhatnak át.

Ha részletesebben is olvasnál a városról, akkor ajánlom az általam használt Wikipédia cikket.

Az elkövetkezőkben pedig kezdődjön hát egy új fejezet, az a mondás tartja erre, hogy amit Isztambulban nem találsz meg, az nincs is! 🙂

“A gigantikus és misztikus Isztambul” bejegyzéshez 0 hozzászólás

  1. Csilla szerint:

    Köszönjük a sok információt és adatot erről a hatalmas városról! A méretei és a sokszínűsége vitathatatlan, történelme és kultúrája pedig lenyűgöző. Nekünk tetszik az itteni élet, nem gondoltam volna, hogy egy közel 14 milliós város élhető lehet. A tisztasága és biztonsága pedig teljesen ledöbbentett, hiszen korábban azt gondoltam, hogy teljesen normális az, hogy az igazán nagy városokat nem lehet tisztán és rendben tartani. Budapest, Párizs, Brüsszel és társaik tanulhatnának az itteni városvezetéstől!

    Várom a további személyes tapasztalataidat Isztambullal kapcsolatban!

    1. TéDé szerint:

      Én is köszi! Ami az élhetőséget és tisztaságot illet, vannak nagy különbségek a városrészek között, némelyikben nagyon nem szívesen laknék. A tisztaság viszont tényleg klasszisokkal jobb, mint mondjuk Diyarbakir városában, ez nem vitás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.