Hagyományok - Kultúra

Babavárás törökösen – császár kontra természetes szülés

hastaneÍgértem a korábbiakban, hogy írok arról, mi az itteni divat a szülés módjának kiválasztásakor és hogyan állnak mindehhez az orvosok, kórházak és természetesen a nők maguk.

Először akkor kezdett gyanús lenni a dolog, amikor egy ismerősünk megszülte kisfiát és az első babavizitkor beszélgettünk. Egymás közt a szülésre terelődött a szó, kérdeztem, hogy hogyan érkezett a baba, amire azt válaszolta, hogy császárral. Amikor tovább érdeklődtem, hogy miért volt szükség császározásra, nem értette a kérdésem, azt felelte, hogy ez így volt eltervezve. Bennem maradt a jelenet és később több ismerős esetében is kiderült, hogy szinte mindannyian császárral hozták világra gyermeküket, különösebb ok nélkül. Világossá vált, hogy itt Törökországban sokan emellett teszik le a voksukat és programozott császárra fekszenek be a kórházba akkor is, ha egyébként nem lenne indokolt.

Amikor első konzultáción jelentünk meg az orvosomnál, az ő egyik első kérdése is az volt, hogy milyen szülést szeretnék. Természetes szülést, vágtam rá, amit komment nélkül nyugtázott, pedig az eddig hallottak alapján nem minden doki törődik ebbe bele olyan könnyen, ezért nem árt körültekintően orvost választani. Az oka roppant egyszerű, egy-egy császárért sokkal több pénzt el lehet kérni, a kórház is több normatívát kap érte. Hallomások alapján odáig is képesek elmenni a kórházakban, hogy a természetes szülést választó kismamánál mondvacsinált komplikációkra hivatkoznak, hogy császárral ki tudják venni a gyereket. A kismama pedig kiszolgáltatott, hisz egy olyan helyzetben ki meri felülbírálni az orvos döntését.

Egy másik ismerősünk mindenáron természetes úton szerette volna világra hozni kisfiát, ezért nem bízta a dolgot a véletlenre. Amikor megkezdődött a vajúdás, egy másik orvossal is konzultált, hogy minden rendben van-e, várható-e valamilyen komplikáció (amennyire ezt előre meg lehet ítélni), nehogy a saját orvosa kitaláljon valamit. Amikor az orvos igazolta, hogy minden oké, visszament a sajátjához és rendben megszülte a gyermekét. Számomra elég bizarrul hangzott, amikor mesélték és egyben figyelmeztettek bennünket, ha odajutunk.

Kettőn áll a vásár, nem csak a kórházak és orvosok üzletpolitikája miatt alakulhatott ki ez a helyzet. Úgy vettem észre, hogy a török nők nagy hányada szörnyen fél a szüléstől, az ezzel járó fájdalomtól, ezért inkább a kényelmi szempontokat helyezik az előtérbe és beütemeztetik magukat császárra még akkor is, ha az többe kerül. A hozzánk közel álló ismerősök kész “hősként” kezelnek, amiért gondolkodás nélkül a természetes szülésre készülök. Legutóbb az orvosom maga nyilatkozott úgy (vén róka már a szakmában), hogy az európai nők egészen máshogy viszonyulnak a természetes szüléshez, számukra ez inkább az általánosan elfogadott módja annak, hogy világra hozzák gyermeküket, velük egyszerűbb “együtt dolgozni”.

A kormány az utóbbi időben különböző intézkedésekkel próbálja csökkenteni a császározások számát és népszerűsíteni a természetes szülést. A statisztikákat böngészve 2012-ben Törökországban a szülések több mint 45%-a császáros volt, amivel a császármetszéssel szülők arányát tekintve, Kína és Brazília utána a 3. helyet tudhatja magáénak a világon. (A magyarországi statisztikai adatokkal összehasonlítva, 2011-ben ez az arány kis hazámban 33,5 % volt, ám ott is emelkedő tendencia figyelhető meg.) A további törökországi mutatók azt is egyértelműen kimutatják, hogy az urbánus területeken, ill. a közép- ill. felsőfokú végzettséggel rendelkező nők esetében magasabb a császározási ráta, bár ez bizonyára nem törökországi jelenség.

Ha a kórházi árakkal akarok egy kicsit általánosságban dobálózni, akkor a magánkórházakat tekintve elég nagy a szórás. Isztambuli viszonylatban a természetes úton történő szülés kb. 25.000 és 1.250.000 Ft közötti, míg a császár valamivel több, mintegy 65.000 és 1.250.000 Ft közötti. A ténylegesen kifizetendő összeg változó, mindig attól függ, hogy milyen kórházat választott és milyen biztosítással rendelkezik az ember. Természetesen nem csak magánintézményekben, de az állami kórházakban is jogosult minden biztosított világra hozni gyermekét, de úgy láttam, hogy aki a munkáltatója révén vagy magánúton rendelkezik magánbiztosítással, semmi esetre sem menne állami kórházba.

Akik itt éltek, nektek milyen tapasztalataitok vannak?

“Babavárás törökösen – császár kontra természetes szülés” bejegyzéshez 19 hozzászólás

  1. Zsuzsi szerint:

    Csupán annyi, hogy lehet egy olyan dologtól félni amit nen is ismerünk??Honnan tudja egy első gyerekes anya hogy a szülés fájdalmasabb mint egy császár. Mérelegeljen talán ha szült így és úgy is. De nem bánnám ha a nőknek elvennék ezeket a jogukat itt, mert nem tudják mit kockáztatnak. A császár egy komoly műtét, a regenerálódásról nem is beszélek. Nem könnyebb a szülőszékben kínlódni pár órácskát mint utána heteket? És amit mondtam is Neked mikor nálunk voltatok, egy anya a gyerekével együtt születik! Le a császáros félős nőkkel :):) Taximnál találkozunk:)

    1. TéDé szerint:

      Hát, ha ezt látja minden rokon és ismerős esetében, ráadásul az orvosok sem tájékoztatják arról, hogy milyen lenne, ha természetes szüléssel hozná világra a gyerekét, hanem megerősítik abban a hitében, hogy császárral egyszerűbb, kiszámíthatóbb, stb., akkor én nem is csodálkozom, hogy ez a tendencia. Azt olvastam, hogy otthon is meredeken felfelé ível a görbe és vannak olyan kórházak, ahol a nőknek már több mint 50%-a császárral szül.

  2. izmirli szerint:

    Minden nő képes megszülni a gyerekét természetes módon (is) ezt a tudást kell visszatölteni a nők fejébe, és a félelmeiket elűzni. Erre egyébként már itt is nagyon jó módszerek állnak rendelkezésre, aki keres talál.
    Az is fontos milyen módszerrel, de a hogyan a legfontosabb sztem a szülésnél: lehet császárral is szülni (jobb ha valaki elfogadja a félelmeit, nem küzd ellene, ha nem akar természetes úton szülni) de az a fontos, hogy az élmény legyen pozitív. A többi nem számít. És ebben a tudatos nőnek is szerepe van: bízik a rendszerben, egyrészt, másrészt pedig saját magában, hogy képes felelős és “elég jó” (NEM TÖKÉLETES!) döntést hozni, ha arra kerül a sor. Szerintem.

    1. TéDé szerint:

      A döntés ott van mindenki kezében, de az szerintem nagy hiba, hogy a nők nem mindig kapják meg a kellő tájékoztatást a mondjuk így “alternatívákról” és így beleugranak abba, amit a környezetük/orvosuk sugall. Itt a nők valóban hitetlenkedve néznek egymásra, ha kiderül, hogy az egyikük természetes úton szült.

  3. izmiri szerint:

    Ez egy olyan kerdes, ami a mai modern vilagban ezreket allit az egyik es a masik oldalra is. Otthon rengeteget olvastam rola magazinokban. Egy fontos dolgot tennek hozza a fentiekhez, mert amit irtatok mind igaz. Valoban döbbenetes, hogy itt fel sem merül lehetösegkent a termeszetes ut, miközben csak egy generacioval ezelött otthon szültek a nök. Es gondolom ez a varosokban van igy joreszt, mert a falvakban ma is kipottyantjak a lurkot:)

    Amit en gondolok: senki ne mondja es gondolja, hogy a szüles csak termeszetes uton igazi szüles es igazi elmeny, mert ez nem igaz. A kilenc honap együtt összenöve teszi anyava az anyat az en velemenyem szerint. Az a varakozas es keszülödesi idöszak mindent megalapoz. A szüles erre csak felteszi a koronat igy is, meg ugy is. Mert van am, hogy az csak ugy alakul, hogy csaszar lesz. Es ez esetben sem kell elkeseredni, ez nem a vilag vege. Persze nem kell elfelejteni a regi jol bevalt modszereket:)

  4. Edit szerint:

    Mi a helyzet Törökországban a háborítatlan szüléssel? Van olyan kórház, ahol erre van lehetőség? Van-e rá igény? Mi a társadalmi, orvostársadalmi vélemény az otthon szülésről?
    Ezek a témák nálunk is olyan feszültségekkel járnak, hogy ha megpendíted őket, megáll a levegő…

    1. TéDé szerint:

      Amennyit én le tudtam szűrni ebből a részéből, az alternatív szülési módok még nagyon gyerekcipőben járnak itt. (Ugyanez igaz az alternatív gyógyászatra, egészség-és környezettudatos életmódra, stb.) Nagyobb városokban van rá mód, láttam olyan honlapokat, amelyek ezt hirdetik, de nem tudom például, hogy ők vajon mennyire értik a dolgukat, mennyire professzionálisak. Akikkel pedig erről beszéltünk, itteni török nőkkel, azok úgy tűnt, hogy nem is igazán ismerik ezeket a módokat, az otthon szülést pedig határozottan elutasítják. Ennek ellenére a vidéki, keleti országrészekben, leginkább a falvakban még most sem kis hányada szül a nőknek otthon, bába segítségével. Most nem találtam meg, de a korábbiakban láttam olyan statisztikai kimutatást, amely azt vizsgálta, hogy a szülő nők hány százalékánál vett orvos is részt a folyamatban és úgy egyáltalán, hány százalékukat látta orvos a terhesség ideje alatt. Nem emlékszem már a pontos adatokra, de ha össze akarom hasonlítani a magyarországi viszonyokkal, nem hiszem, hogy nálunk létezik ilyen kimutatás, hisz így vagy úgy, de azért mindenki eljut orvoshoz.

    2. izmirli szerint:

      Izmirben és Isztambulban sőt Marmarisban is már sok orvos, szülésznő, doula támogatja a háborítatlan szülést (legkevesebb beavatkozás stb.), van csapatuk is, több kórházzal dolgoznak és nem most kezdték. Vannak baba-anyabarát kórházak is már. Felkészítő tanfolyamaik is vannak az előbb említetteknek, hypnobirthinget, légzéstechnikát, babagondozást stb. oktatnak, sok blogon lehet is róluk véleményeket olvasni.
      Ha nálunk eljön az ideje én is hasonló orvoshoz és kórházhoz fogok fordulni, egyenlőre csak olvasom a tapasztalatokat. De én is meglepődtem, hogy nincsenek lemaradva, legalábbis a nagyvárosokban.

      1. TéDé szerint:

        Tudsz nekünk adni pár linket is, ha esetleg valaki mást is érdekelne itt Törökországban? Jó hallani, hogy nem csak a lehetőség adott, de amellett nem kezdőkről van szó.

      2. izmirli szerint:

        Persze, szívesen:
        Isztambulban (de a doktor Marmarisban is vezet szülést): http://www.dogumakademisi.com/
        http://www.hamileokulu.com/ szintén Isztambulban
        ezek felkészítők, itt már a doktorok meg tudják mondani hol lehet háborítatlanul szülni, nekik vannak szülésznőik, douláik, akik szüléseknél segédkeznek stb.

        Izmirben: http://www.hamileegitimokulu.com/
        http://dogumkocu.com/?SyfNmb=1&pt=ANASAYFA
        kórház, ahol a háborítatlan szülést propagálják (az orvosok szülésznői tanfolyamot is végeztek): http://www.ekadom.com.tr/

  5. cybermacs szerint:

    Én nem állok ki egyik oldal mellett sem, mert minden jel arra utal, hogy én nem fogok ezen a procedúrán átesni. Bár a világ még nagyot változhat. 😀

    Sajnos a kórházaknak igencsak praktikus a császár, és nemcsak anyagi okokból. A császár jól tervezhető: szülés lesz 7:30-kor, tart 7:50-ig. Utána kávé, majd 8:00 következő szülés. Futószalag…, nincs bajlódás, vajúdás. Sok kórházat ismerek, ahol csak a császárt használják.
    Hasonló a helyzet a nők felé is, ezért is egyre nagyobb divat. Nem csak Törökországban, de a világon mindenhol. Nagyon jól tervezhető. Nem kell izgulni, kórházba stb… Ráadásul van idő ilyen női dolgokra is előtte, mint fodrász. 😉
    Ráadásul mióta valami idióta sztár kitalálta hogy nem várja meg a 9. hónapot, hanem előbb kiveteti (mert így szerinte nem romlik az alakja, hiszen ő a fontos, nem a gyerek), azóta sokkal többen vállalják a császárt.

    1. TéDé szerint:

      Amikor nézegettem a török oldalakon a kórházi csomag összekészítésére vonatkozó listát, hát bizony volt olyan, amelyik teljes nyugalommal felsorolta a sminkkészletet is 🙂 És azt a különlegesen csomagolt édességet, amelyet ilyenkor illik kínálni a látogatók garmadának 🙂

      1. cybermacs szerint:

        Naná, hogy kell kozmetikai felszerelés! Sőt! A lelkesebbek még a fodrászukat is elviszik, és még ez sem számít túlzásnak. 😉 Mégiscsak ilyen fotó csak egyszer készül az életben.
        És ezzel ismét egy furcsa indok a császár mellett, hogy tervezhető. És persze a boldog anya sem kimerült az egész éjszakai vajódástól. Csupa-csupa praktikum.

        Az édesség viszont tényleg kötelező. Számíts arra, hogy már első nap (vagy első percben) érkezik a rokonság. Szerencsés esetben csak pár száz. Úgyhogy ott kell lennie az édességnek, amit lehet nekik osztogatni.
        Gondolom erről a különleges újszülött édességről lesz majd pár cikk 😉

        1. TéDé szerint:

          Szerencsésnek érezhetem-e magam, hogy itt nincsen rokonság? Mire ideérnek a szélrózsa minden irányából, remélhetőleg már otthon leszünk és ott annyi édességet kapnak, amennyit csak szeretnének 😀
          Hát lehetséges, hogy egy cikket ez is megérdemel majd azzal a piros szalaggal együtt, amit ilyenkor az újdonsült anyukának kell viselnie, nem említve a lohusa şerbetit, és még ki tudja mi-minden kapcsolódik egy ilyen eseményhez 🙂

  6. Lara szerint:

    én is ezeket hallottam . A csaszar jol ütemezhetö és a dokinak nem kell ‘rossz’ esetben 12-15 orat a vajudo nö közelében készenlétben lennı. İgy egy nap több mütétet ıs betervezhet, valoban mınt a futoszalag efektus… De természetes szülésnél nem tud kalkulalnı.

  7. Hanna szerint:

    Bocsánat, hogy ezzel jövök, de akkor Törökország és Anglia nagyon eltér. Itt, ha jól tudom, ha már tényleg nincs kiút, akkor császároznak.

    1. TéDé szerint:

      Ne kérj bocsánatot, jó olvasni arról, hogy más országokban hogyan működik!

  8. Anna Kalfa-Torok szerint:

    En az elso gyermekemet, a kisfiamat Torokorszagban (Manisaban) szultem, meg a kislanyom tavaly Szolnokon szuletett, igy van osszehasonlitasi alapom, es mondhatom, hogy mindket helyen voltak furcsasagok, de mindket szulesem alapvetoen fantasztikus elmeny volt. En ragaszkodtam a termeszetes szuleshez, amit az orvosunk elfogadott, de azert vissza-visszatert a kerdeshez idonkent, ellenorizve, hogy nem rettentem-e meg meg kozeledve a szules napjahoz. Az utolso ket hetben kiderult hogy a magzatviz szintje jelentosen csokkent, igy tenyleg volt ra esely, hogy megcsaszaroznak – amitol en szemely szerint nagyon feltem. Vegul, egy ugymond koztes modszer mellett dontott az orvos, es a oxitocyn-nal vegzett stressz testet, ami persze elinditotta a szulest. Igy rekordgyorsasaggal megszuletett Mete. A noverkek a csodamra jartak – ertheto,mert en voltam az egyetlen anyuka, aki termeszetes uton szulte meg gyermeket. Majd a szules utan 16 oraval elbocsajtottak a korhazbol.
    Ehhez hasonloakat tapasztaltam Magyarorszagon, ahol a fogadott orvosom (akit mar evek ota ismertem, de mindossze ketszer voltam nala tanacsadason, mert akkor meg kulfoldon dolgotam) szinten megertette, hogy a csaszar kizarva, de 1 nappal a kiirt idopont elott azert fel akart kuldeni a szuleszetre, hogy “segitsunk egy kicsit a babank egy kis oxitocyn-nal”. Mivel nem volt semmi ok a szules meginditasara, mindketten nagyon jol voltunk, es en mindig is ugy hittem, hogy a baba jobban tudja, hogy mikor kell megerkezni, nemet mondtam neki. 3 nappal kesobb, 5 perces fajasokkal erkeztem a korhazba, ahol mar vart a szulesznom, de az orvos kijelentette, hogy nem jon be a szulesre. Visszautasitasanak oka nem a hajnali idopontban volt keresendo, hanem abban, hogy en nemet mondtam az oxitocyn/csaszar ajanlatra, es ezt o szemelyes sertesnek vette. Igy az ugyeletes orvos es egy fantasztikus szuleszno segitette vilagra Elifet – amugy valoszinu, hogy a fogadott orvosom oda sem ert volna a baba erkezeseig:)
    Ha visszagondolok a ket szulesetesre, a legfontosabb az, hogy mindketto csodalatos elmey volt nekem is, es a ferjemnek is, aki persze ott volt velem vegig, es kovette a babfurdeto apolonoket, hogy nehogy elcsereljek a gyerekunket:), de persze nem felejtem el a rossz tapasztalatokat. En hiszek benne, hogy ha nincs orvosi ellenjavanlat, akkor a babanak az a legjobb ha az o idejeben es termeszetes uton jon vilagra. Szemely szerint en azt tudom ajanlani barkinek is, hogy tajekozodjon megfeleloen, tudja, hogy mit akar es alljon ki az elvei es hite mellett a jozan esz hatarain belul.
    Udvozlettel
    Anna

    1. TéDé szerint:

      Köszi, hogy megosztottad velünk az élményeidet! Örülök, hogy a rossz tapasztalat ellenére pozitívan élted meg a szülést és így is emlékszel rá vissza. Nagy igazságot írtál a hozzászólásod végén, legyen az bármelyik módja a szülésnek, előtte minél inkább képbe kell kerülni, megfelelő orvost választani és bizony amellett kiállni. Még ez sem garancia, hogy végül úgy sikerül, ahogy az ember szerette volna. Az egészség azonban mindennél fontosabb.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.