Hagyományok - Kultúra

Haddzs, Mekka, Kába kő – közeleg a mekkai zarándokünnep

A Kába kő (Forrás: kilismuftulugu.gov.tr)
A Kába kő (Forrás: kilismuftulugu.gov.tr)
A Kába kő (Forrás: kilismuftulugu.gov.tr)

Tavaly ez idő tájt, az áldozati ünnep alkalmával, egy olyan ismerőst is meglátogattunk, aki éppen előtte tért haza a haddzsról, a muszlimok szent zarándoklatáról, Mekkából. Miközben az onnan hozott friss datolyával kínált bennünket, lelkesen mesélte az élményeit.

A mekkai zarándoklat, vagy más néven haddzs, az iszlám egyik alappillére és 2 hónappal, 10 nappal a Ramadán után kezdődik – idén október 13. és 18. közé esik. A Kába követ már az ókorban is látogatták és úgy tartják, hogy a Kába-szentélyt maga Ábrahám  alapította i.e. 2000-ben. Az iszlám vallás szent helyévé azután vált, hogy Mohamed próféta elzarándokolt oda. Azóta éves szinten mintegy 15 millió muszlim fordul ott meg, közülük közel 3 millióan a zarándokünnep egy hete alatt. A zarándokok az emberiség legnagyobb rendezvénye alatt együtt dicsőítik Allahot és ezzel fejezik ki az iszlám egyetemességét.

Minden muszlimnak életében egyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ha az anyagiak a rendelkezésére állnak és az egészsége is lehetővé teszi. Nem csoda, hogy csak egy az előírás, hisz annak idején az utazás nem ment ilyen egyszerűen és gyorsan, mint manapság. Egészen a 19. századig az Isztambul-Mekka közötti oda-vissza út 8 hónapot vett igénybe, később épültek ki az arra tartó vasútvonalak. Ha valaki bármilyen okból kifolyólag nem tud elmenni, a szándék is elegendő és megbízhat mást a zarándoklat teljesítésével. Nem muszlimoknak azonban tilos a belépés a szent kerületbe!

A zarándokút során viselt különleges ruha, az ikrám (Forrás: www.flickr.com)
A zarándokút során viselt különleges ruha, az ikrám (Forrás: www.flickr.com)

A zarándoklat alatt mind a férfiak, mind a nők különleges ruhát viselnek (ikrám). Azt tartják, hogy ezáltal eltűnnek a társadalmi különbségek, mindenki egyenlővé válik, nincsenek gazdagok és szegények. A férfiak fehér varratlan vászonlepelbe burkolóznak, míg a nők fekete vagy fehér ruhát öltenek magukra, ami nem takarja el sem a kezüket, sem az arcukat. A zarándokok számára később is értékes marad az ikrám, az ismerősünk pl. eltette a sajátját, és abban szeretné majd, ha eltemetnék.

Maga a zarándoklat sokkal több, mint a mekkai Nagy Mecset közepén álló kocka formájú építmény, a Kába kő körbejárása – a híradások általában ennyit mutatnak az egészből. A zarándokoknak egy megerőltető utat kell végigjárniuk, ráadásul meleg és párás levegő nehezíti az útjukat. Ezért is feltétel, hogy csak megfelelő egészségi állapotban szabad az útnak nekivágni.

A zarándoklat menete

A zarándoklat kezdete az a pillanat, amikor a zarándokok megérkeznek a Mekkához közeli Mikatba. A mekkai szent kerületbe való belépés előtt ott öltik magukra a ikrámot és el kell végezniük a rituális mosakodást. A zarándoklat egésze alatt tiltott az ékszerek viselete, a parfüm használata, a haj- és körömvágás, a veszekedés, nem élhetnek nemi életet és tilos az állatok leölése vagy növények megsértése. Aki a tiltásokat megszegi, kiengesztelő áldozatot kell bemutatnia.

A zarándokút (Forrás: mideasti.blogspot.com)
A zarándokút (Forrás: mideasti.blogspot.com)

A szent kerületbe belépve, a reggeli imát követően, az óramutató járásával ellentétesen hétszer körbejárják a Kába követ, eközben folyamatosan imádkoznak. Ezt követően hétszer megteszik a Mekka közelében fekvő két hegy, a Szafa és a Marwa közötti távolságot. Miután az éjszakát Mina városánál töltötték, elgyalogolnak az Arafát-hegyig, amely 15 km-re fekszik Mekka városától. Ezen a helyen kapta meg Mohamed próféta a Korán utolsó kinyilatkozásait és Isten ezen a helyen bocsátott meg Ádámnak és Évának. A hegyen prédikációkat hallgatnak, elmélkednek, majd visszafelé indulnak és az éjszakát Muzdalifában töltik. Reggel átkelnek a Muzdalifa-síkságon és hét követ gyűjtenek, ezzel fogják másnap a “Sátánt” megkövezni. Minához érkezve az előző nap összegyűjtött kövekkel megdobálják azt kőoszlopot (ma már falat), amely a kísértést jelképezi, az ördög ugyanis ezen a helyen kísértette meg Ábrahámot és családját. A zarándokút egyik utolsó metódusaként állatot áldoznak, majd az újjászületés szimbólumaként mindannyian levágják a hajukat. A nők mindössze egy ujjnyival kurtítják meg a hajkoronájukat, a férfiak közül pedig, bár nem előírás, sokan tar kopaszra borotválják a fejüket. Végezetül visszatérnek a Kába kőhöz és újból hétszer megkerülik.

A Nagy Mecset és a több millió zarándok (Forrás: topics.nytimes.com)
A Nagy Mecset és a több millió zarándok (Forrás: topics.nytimes.com)
A zarándokút (Forrás: www.bbc.co.uk)
A zarándokút (Forrás: www.bbc.co.uk)
A zarándokok az Arafat-hegyen imádkoznak (Forrás: www.cleveland.com)
A zarándokok az Arafát-hegyen imádkoznak (Forrás: www.cleveland.com)

Az ember, ha nyitott szemmel jár az utcákon, a kapuk, ajtók felett egy emléktáblát láthat, ami azt hirdeti, hogy az ott lakó a zarándokünnep idején megjárta Mekkát. A haddzsi cím életük végéig megilleti a zarándokokat. Nagyon sok ilyennel találkoztunk a dél-keleti portyáinkon, különösen Mardin városában, ami egyébként a személyes kedvencem azok közül, ahová eljutottunk.

A bejárat feletti felirat hirdeti, hogy az itt lakó megjárta a mekkai zarándokutat (Mardin)
A bejárat feletti felirat hirdeti, hogy az itt lakó megjárta a mekkai zarándokutat (Mardin)

A zarándokünnep az áldozati ünneppel ér véget (erről a korábbi években írtam már ITT, ITT és ITT is), amikor egy közös ima után azok, akik megtehetik, bárányt, marhát, kecskét vagy tevét áldoznak fel…

A város, az ország napokon belül ismét felbolydul, az ilyen nagy ünnepekkor, mint amilyen az áldozati ünnep is, általában “kiürül” Isztambul. Mindenki a szülővárosába igyekszik, hogy tiszteletét tegye az idősebb rokonoknál és együtt töltsenek pár napot. Aki Isztambul nyugisabb arcára kíváncsi, annak ilyenkor érdemes ide ellátogatnia.

(Forrás: Wikipédia)

“Haddzs, Mekka, Kába kő – közeleg a mekkai zarándokünnep” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Ebubekir hodzsa szerint:

    Merhaba! Kedves Dóra, érdeklődéssel olvastam – több más bejegzéssel – együtt ezt a zarándoklattal foglakozó írást is. Örülök, hogy próbálsz tájékozódni és másokat tájékoztatni a vallásunkról, de talán nem volt szerencsés, a Wikipédiát ehhez alapul venni. Az onnan kivett információk ugyanis sok tévedést, kevésbé pontos, vagy éppen hamis állítást tartalmaznak… Én magam is jártam hadzson, több mint egy évtizede elvégeztem a kisebbik és a nagyobbik zarándoklatot… jártam a régi időket bemutató iszlám múzeumban, a medinai nyomdában – ahol a hiteles Koránok készülnek – és látogatást tettem, abban a műhelyben is, ahol a Kába ruháját készítik… Tehát megerősíthetem, h a kocka alakú épület nem “Kába-kő” hanem egy kövekből készült építmény, ajtóval, bejárattal… A hagyományok szerint Mohamed próféta (blv) volt az, aki az egyik korai felújítás során azt a javaslatott tette a mekkaiaknak, h négy ember közösen helyezze vissza az egyik, a falból kiesett követ… Nem nyújtanám túl hosszúra ezt a hsz-t… nekünk, muszlimoknak, nagy, egy egész életre szóló élmény a zarándoklat (a szokatlan és nagy száraz meleggel, a fizikai megpróbáltatásokkal együtt!) az ember újjászületve tér vissza utána lakhelyére… én két évvel a zarándoklat után költöztem Törökországba, ma Isztambulban élek török feleségemmel…

    1. TéDé szerint:

      Kedves Ebubekir hodzsa! Köszönöm a kiigazítást, a Wikipédia időnként tényleg tévútra vezet. Ha van kedved mesélni a zarándokútról, nagyon szívesen vennénk, első kézből egészen más lenne!
      Üdvözlettel: Dalma

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük