Társadalom - Történelem

Látogatás a Dardanellákhoz, az ANZAC-emléknap

canakkale

A Gallipoli-félszigetet a törökök egyszerűen csak ÇANAKKALE-nak emlegetik egy a félszigeten fekvő település után. Szándékosan írtam nagybetűvel, hisz nagyon fontos szerepet tölt be a nemzet tudatában, emlékezetében. Rengeteget hallottam róla azóta, hogy itt élek, győztes csatákról, hősökről, halottakról, számtalan élethelyzetben felmerül, lehetetlen elmennie mellette annak, aki hosszabb időt tölt náluk. A helyszín a törökökön kívül fontos az ausztráloknak és új-zélandiaknak is, akik Çanakkale kapcsán emléknapot tartanak április 25-én, ezt nevezik ANZAC-emléknapnak.

Dardanellák, amely partján fekszik Çanakkale, összeköti az Égei-tengert a Márvány-tengerrel. Ezen továbbhajózva, a Boszporuszon keresztül lehet kijutni a Fekete-tengerre, ezért a szoros mindig is stratégiai fontosságú pontnak számított.

Sárgával jelölve a Gallipoli-félsziget (Forrás: Wikipédia)
Sárgával jelölve a Gallipoli-félsziget (Forrás: Wikipédia)

Az I. világháború során, 1914-ben, éppen ezt a szorost választották ki az antant hatalmak abból a megfontolásból, hogy elvonják a török haderő egy részét a keleti frontról, ahol azok Oroszországgal feszültek egymásnak. Az antant abban bízott, hogy a lépés következtében egy új front nyílik majd, amely hozzájárul a központi hatalmak erejének megosztásához és a nyugati fronton kialakult állóháború befejezéséhez. Az antant úgy gondolta, hogy hadiflottájuk elég lesz a Dardanellák bevételéhez, de azzal nem számoltak, hogy a török haderő, a központi hatalmak támogatásával, szívósan ellenáll. A hosszú hónapokig elhúzódó (1915. február 18. – 1916. január 9.), végül szárazföldön is folytatódó véres csaták sorozata török győzelemmel zárult.

A félszigeten dúló összecsapásokban sok ezren haltak meg mindkét oldalon, a közel 400 ezer áldozatból mintegy 250 ezer török védő volt. A Gallipoli-félsziget ma egy óriási történelmi emlékpark, pontosabban a Gallipoli-félsziget Történelmi Nemzeti Park (Gelibolu Yarımadası Tarihi Milli Parkı), ahol minden fontos esemény helyszínén egy-egy emlékmű állításával tisztelegnek hőseik előtt.

A Gallipoli-félsziget Történelmi Nemzeti Park térképe (Forrás: http://gytmp.milliparklar.gov.tr/gelibolu/AnaSayfa.aspx?sflang=tr)

Több napot is rá lehet szánni a látogatásra akkor, ha nem csak futólag szeretnénk az emlékműveket bejárni. Nagyon különleges a hangulata az egésznek. Hátborzongató a tudat, hogy ilyen mértékű vérontás helyszínén lépdelünk, szinte groteszkül hat, ahogy harsogó tavasz lengedez a földeken az év ezen szakában, friss zöld színével, illatos virágaival. Az egyébként megnyugtató néma csend már-már zavaróvá válik.

Minden török igyekszik egyszer életében ellátogatni Çanakkaléhoz, mindenki lelkében a mai napig élesen él az emlék – a büszkeség és a veszteség okozta fájdalom édesen keserű keveréke. Nem csak felnőtt férfiak, de szinte gyerekek is részt vettek a háborúban, gimnazista korú fiúkra is szükség volt a védekezés során. A törökök számára ez a győztes csata nem csupán a győzelem miatt fontos ma, hanem azért is, mert Mustafa Kemal Atatürk, a törökök atyja, a későbbi modern köztársaság megalapítója, itt bizonyította katonai rátermettségét, amely fontos mérföldkő volt a későbbi politikai szerepvállalásában.

A 20. századi török költő, Necmettin Halil Onan, így ír híres versének első versszakában (saját szabadfordítás):

Dur yolcu, bilmeden gelip bastığın,

Bu toprak, bir devrin battığı yerdir.

Eğil de kulak ver, bu sessiz yığın,

Bir vatan kalbinin attığı yerdir!

“Állj meg vándor! Anélkül lépsz e földre,

Hogy tudnád, itt egy korszak áldozott le.

Hajolj le és fülelj! E néma földrakásnál,

Az anyaföld mélyben rejlő szíve pulzál.”

Gallipoli nem csak a törökök számára fontos zarándokhely. Évről-évre sok ezer ausztrál és új-zélandi keresi fel a helyszínt, hogy megemlékezzenek azokról, akik akkor a brit birodalom oldalán, annak gyarmataként vettek részt a háborúban. Április 25. fontos dátum számukra, ezen a napon történt az ausztráliai és új-zélandi expedíciós sereg, az ANZAC (Australian and New Zealand Army Corps) partraszállása is. “Fiatal nemzeteink itt váltak nagykorúvá. Innentől kezdve nem a brit birodalom szolgáiként tekintettek magukra, hanem külön nemzetként” – mondta 2005-ben az új-zélandi miniszterelnök asszony, Helen Clarke, a Gallipoli-csata 90 éves évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Április 25. mind Ausztráliában, mind Új-Zélandon nemzeti emléknap.

Minden kisebb-nagyobb, a félszigeten található település jól felszerelt szobákkal, apartmanokkal várja az ideérkező turistákat, akik különösen az évforduló időszakában érkeznek nagy számban.

Érdekes élmény a félsziget bejárása, látni, hogyan állítanak emléket hőseiknek, hogyan dolgozzák fel a súlyos veszteségeket, és hogyan ápolják a múltjuk egyik fontos állomását.

“Látogatás a Dardanellákhoz, az ANZAC-emléknap” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. mazsu szerint:

    Köszönöm, hogy megírtad.
    Van mit tanulnunk még mindig – kegyeletről, emlékezésről, hazaszeretetről…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.