Mikulás napra – Szent Miklós valójában Törökország területén született

A Mikulás már a kertek alatt jár és hamarosan sok-sok kisgyermeket örvendeztet meg. Ki ő, honnan jött, valóban az Északi sarkról vagy Lappföldről?

A magyar köztudatba Mikulás néven bevonuló, rénszarvas szánon, piros ruhában röpködő legendás alak mögötti valós személy nem más, mint a mai Törökország területén született Szent Miklós.

Szent Miklós az ókori Patara városában látta meg a napvilágot a III. században. A most Délnyugat-Törökországban fekvő település akkoriban Lükia ókori földrajzi egységéhez tartozott és ma már csak a romjai tekinthetők meg. Szent Miklós egészen addig ott élt, amíg a 80 km-rel nyugatabbra fekvő Myra (mai nevén Demre) település püspökévé nem nevezték ki. A Mikuláshoz fűződő legendákkal ellentétben ezen a mediterrán éghajlatú vidéken soha nem havazott.

Szent Miklós a 19. életévét töltötte be, amikor nagybátyja (a szintén Miklós myrai püspök) pappá szentelte. A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között, segítette a szegény gyermekeket, ezért már akkor szentként tekintettek rá.

Számos legenda keringett róla, ezek közül az egyik leghíresebb a három szűz kiházasításáról szóló történet. Egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. A hajadonok prostitúcióra kényszerültek volna, ha Miklós nem határozza el, hogy segít rajtuk. Az éj leple alatt, titokban egy arannyal telt erszényt rejtett a szegény ember ablakába, így az apa ki tudta házasítani az első lányt. Az elkövetkező években megismételte az ajándékozást, hogy a másik két lányt is támogassa, de szerénységből nem akarta felfedni a kilétét. A harmadik évben az apa kileste az adakozót, hogy köszönetet mondhasson neki, de Miklós csak annyit válaszolt, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.

A szent ember halálát követően először Oroszország területén tulajdonítottak személyének kiemelkedő fontosságot, ma az ortodox egyház egyik jelentős alakja. Ahogy jó tetteinek híre terjedni kezdett, híveiben felmerült az igény arra, hogy egy templomot emeljenek a tiszteletére. A VI. században elkészült keresztény templom az évszázadok során sok viszontagságot túlélt és Demre városában ma is megtekinthető.

Szent Miklós nem csak legendás adományozó volt, hanem többek között a tengerészek, kereskedők, illatszerészek, gyógyszerészek, zálogházak védőszentje lett, Magyarországon pedig a pálinkafőzőket és Kecskemét várost védelmezi. A tengerészek egykoron tiszteletüket kifejezvén Szent Miklós képét és ikonját festették fel a hajóikra, valamint néhány kelet-mediterrán országban ezzel a mondattal kívántak egymásnak szerencsés utat: “Szent Miklósom tartsa a hajó kormányrúdját!”

Érdekesség, hogy olasz kereskedők 1087-ben kalózokat felbérelve feltörették Szent Miklós sírját, és csontjait ereklyeként a dél-olaszországi Bari városába szállíttatták. A fosztogatás hátterében az a hiedelem állt, hogy az 1087. évet megelőző időszakban tömegesen elsüllyedt kereskedelmi hajók Szent Miklós védőszent elpártolása miatt történtek, ezért a megszerzett csontok visszaadják majd a szerencséjüket. A törökök és olaszok között a mai napig tart a vita a csontok visszaszállításáról.

Szent Miklós Demrében található temploma mellett érdemes ellátogatni az ókori Myra romjaihoz is, lenyűgöző látvány. Manapság a település a turizmus egyre felkapottabb helyszíne, és népszerű az ortodox zarándokok körében.

A képeimet ITT találjátok.

(Forrás: Wikipédia)