Tavaszköszöntés, tojásfestés – amúgy törökösen

Nem, hivatalosan itt nincs húsvét. Nem hivatalosan van, CyberMacs már el is kezdte ez évi közvetítését az isztambuli húsvétról 🙂 Ami engem nagyon megfogott az az, hogy van egy ünnepük, amikor ők is festenek tojást!

Ez az ünnep a Hıdrellez, vagy Hızır napja, amely eredetileg május 5-én éjjel kezdődik és másnapig tart. A hitük szerint ezen a napon találkozott először a Földön Éliás próféta és Hızır próféta. A vallást félretéve igazi tavaszköszöntő ünnepről van szó, amit Törökországon kívül más türk népek is megtartanak. Érdekesség, hogy ennek az ünnepnek létezik ortodox keresztény változata, a Đurđevdan, azaz Szent György ünnepe,  amit a katolikus Horvátország északi részén Jurjevo ünnepeként tartanak számon.

A Hıdrellez eredete nem tisztázott. Egyesek szerint a mezopotámiai és anatóliai kultúrkörökből származik, mások azt állítják, hogy az iszlám előtti közép-ázsiai türk kultúra hagyományaiban gyökerezik. Képtelenség lenne egyetlen néphez kapcsolni, hiszen ősidők óta a tavasz érkeztével a különböző kultúrák különböző ceremóniákkal köszöntették saját isteneiket.

Hızır próféta szerepe sem egyértelmű. A legelterjedtebb hit szerint a próféta halhatatlanná vált, miután megszerezte az élet vizét. Istenhez megtérve időről-időre meglátogatja az emberiséget, ami leginkább tavasszal történik. A próféta a látogatásai alkalmával segíti az embereknek, bőséget és egészséget hoz, egyúttal a tavasz kezdetének szimbólumává vált.

A Hıdrellez napját régebben mindenfelé ünnepelték Törökország szerte, majd a hagyomány megkopott. Ma újra felkapottnak tűnik, a nagyobb városokban rendszeresen szerveznek fesztiválokat ebben az időpontban.

Apósom és egy másik kedves barátom említette, hogy gyerekkorukban ők még a hagyományokat követve ünnepeltek, nekik, gyerekeknek akkoriban mindez nagy izgalmat jelentett. Az ünnepre való felkészülés részeként teljesen kitakarították a házat, mert úgy hitték, hogy piszkos, elhanyagolt otthonhoz Hızır nem látogat el. Nem csak a környezetüket tették rendbe, de tiszta, új ruhát öltöttek az ünnepnapon.

Az ünneplés mindig a szabadban történt, mint egy nagy, közösségi piknik étellel, itallal és zenével. A piknikre pedig piros tojást vittek magukkal! Anyósom nagyon emlékszik rá, hogy az általunk is ismert módszerrel, hagymahéjjal elszínezett vízben főzték meg a tojásokat. Tőlünk eltérően ők nem alkalmaztak semmilyen díszítő technikát, hanem egyszerűen megették az ünneplés során. A friss tavaszi növények elfogyasztása és a tavaszi bárány húsának, illetve májának az elkészítése szintén az ünnep részét képezte. Úgy hitték, hogy a tavaszi bárány húsa gyógyulást hoz a betegségekre és egészséget ad. A mezőn tavaszi virágokat szedtek és megfőzték, szerintük az abból készül főzet minden betegséget kigyógyított és ha valaki 40 napig azzal mosakodott, akkor “megfiatalodott.”

Hıdrellez éjszakáján különböző trükkökkel próbálták elérni, hogy Hızır őket is meglátogassa és áldást hozzon a házra. Az ételt tartalmazó edényt fedetlenül hagyták az asztalon, az éléskamra ajtaját nem csukták be és a pénztárcát is nyitva hagyták, hogy ha Hızır megérkezik és megérinti ezeket a tárgyakat, akkor bőséget hoz a családnak. Azok, akik nagyobb terveket dédelgettek, pl. tanya vásárlás, lemodellezték az óhajtott kívánságot és az asztalra helyezték abban bízva, hogy Hıdrellez érintésével sikerül majd megvalósítaniuk elképzeléseiket.

Ezen az éjszakán nagyon sokan felírják kívánságaikat egy kis papírlapra és egy rózsa tövébe rejtik. Bizonyos helyeken agyagkorsóba rejtetik egy-egy holmijukat és letakarva egy rózsa tövéhez rejtetik azt, hogy másnap reggel békességért imádkozva nyissák ki. Minden régiónak megvan a maga tradíciója, itt Fethiyében pl. a cetlire felírt kívánságot egy kőhöz rögzítik és bedobják a tengerbe. Tavaly mi egy rózsatőhöz, a földbe írtuk a kívánságunkat, majd otthagytuk… Reménykedünk, hogy Hızır észrevette 🙂