Fethiye és környéke a szépségek és érdekességek kimeríthetetlen tárházával rendelkezik, ezt többször megállapítottam már a blogolás során. Mindössze pár kilométerre a várostól, Kargı Köyü piciny faluban, elrejtve a fethiyei turistaáradata elől, létezik egy különleges hely, ahol nem csak jóllakni lehet, de megismerkedni egy érdekes időszakkal és kultúrával is.
A korábbi cikkeimben többször emlegettem, hogy az itteni családom yörük származású. A yörükök még a közelmúltban is állattartással foglalkoztak, Fethiyében és környékén nagyon sok yörük származású ember él. A nomadizáló életmódot követően a Toros-hegység mentén telepedtek le, Fethiye és Antalya környékén ma is sokan vannak. A yörükök minden év tavaszán felköltöztek a hegyekbe – ahogy ők hívják yayla-ra -, ahová felhajtották az állataikat is. A nyár elteltével, késő ősszel újra lehúzódtak, hogy közelebb kerüljenek a tengerhez és az állataikkal együtt kellemesebb klímában vészeljék át a telet. A kétlakiság a mai napig létező fogalom náluk, bár már közel sem annyian foglalkoznak állattartással. Hagyományosan rendelkeznek egy nyári lakkal valamelyik hegyi falucskában, míg télen a városban vagy annak környékén tartózkodnak.
A Fethiye melletti nomád múzeum tulajdonosa hosszú éveken keresztül gyűjtögette a yörük kiállítási tárgyakat, egy élet és egy család munkája fekszik a gyűjteményben. Láthatjuk milyen szövőszéken készültek a híres yörük szőnyegek, milyen eszközöket használtak a földeken, az állatok körül, hogyan főztek, hogyan öltözködtek, hogyan nevelték gyerekeiket. A yörük emberek a mai napig ragaszkodnak hagyományaikhoz és igyekeznek azokat átörökíteni az új generáció számára. Egyre több helyen szerveznek yörük fesztiválokat, ahol bemutatják hogyan zajlott egy tradicionális yörük esküvő, vagy milyen is az olajbirkózás. Léteznek tevebirkózó fesztiválok, vagy a ma is állattartással foglalkozók számára megrendezett terelő ügyességi versenyek.
A fesztiválokban éppen az a különleges, hogy nem a külföldiek, nem a turisták az elsődleges célcsoport, hanem saját maguk szórakoztatására, az élmények felelevenítésére és tanításra szolgálnak. Úgy láttam, hogy a fiatalabb generáció pici mosollyal a szája sarkában, de igazi átéléssel vesz részt a régi hagyományok bemutatóján.
Íme néhány kép a nomád múzeumról, ahol mellesleg tradicionális ételekből készült, falusi reggelit is lehet fogyasztani. (A képek kattintással nagyíthatók.)
A yörük múzeum török nyelvű honlapja ITT.
Egyéb cikkek a yörükökről:
- Kik azok a yörükök?
- Zöldeket eszünk – egy kicsit a yörük konyháról
- Egy fesztivál története, avagy hogyan váltam egy szemvillanás alatt Magyarország kulturális nagykövetévé
- Megint zöldeket eszünk, újabb törökös ételek
- A kisvárosi lány, a házi tej és a joghurt esete
- A börek és a yörük konyha
