Párkapcsolat - Mindennapok

Az óvoda- és iskolaválasztás dilemmái Törökországban III. rész

Azt már tudjuk, hogy Törökországban sem egyszerű az óvoda– vagy iskolaválasztás, és még sok-sok – magyar szemmel mindenképpen – érdekességgel találkozni, ha az iskolák háza táján nézelődünk. Kezdjük azzal rögtön, hogy minden hétfőn himnusszal és a nemzeti zászlóval indul a hét az iskolában, majd ugyanezzel a ceremóniával fejeződik be péntek délután. Reggel 8 és 9 között az összes nagyobb város garantáltan be van dugulva, és a járművek tekintélyes hányadát az iskolabuszok teszik ki, amellyel a diákokat szállítják az iskolába.  Lehet-e ezen csodálkozni, ha arra gondolunk, hogy idén közel 17,5 millió törökországi diák kezdte meg a tanévet, ami mellesleg 67 ország népességénél is magasabb szám?

törökországi általános iskola
A kép forrása: Haber 7

Bekerülnek a rendszerbe

A kicsiknek legkésőbb 6 éves korukban el kell kezdeniük az iskolát, azt megelőzően csak egy évig kötelező az óvodai nevelésben részt venni, amit inkább iskolai előkészítőnek neveznek. Természetesen korábban is mehetnek óvodába, ha indul a korosztálynak megfelelő csoport, ha van elég hely, vagy ha a szülők tudják finanszírozni a magánóvodák nem ritkán borsos tandíját.

Óvodából az iskolába

Az oktatási törvény szerint az általános iskola 1. osztályát az adott tanév szeptember végéig a 66. hónapot betöltő, vagyis az 5,5 éves gyermekek kezdhetik. A szülő saját felelősségére, külső szakvélemény megkérése nélkül kérhet egy év halasztást, ha szeptemberig csak a 69. hónapot tölti be a gyermeke, és úgy érzi, nem iskolaérett még. Külső szakvéleménnyel alátámasztva a 70-71 hónapos gyermekek is maradhatnak egy plusz évet óvodában. A 72 hónapos, vagyis a 6. életévüket betöltötteknek viszont nincs mese, menni kell az iskolába.

Az általános iskola első négy éve

Törökországban 4+4+4 évet kell kötelezően eltölteni az iskolapadban. Az alapfokú oktatás 8 éves, itt is beszélhetünk alsó tagozatról (4 év) és felső tagozatról (4 év).

Alsó tagozatban nincsenek osztályzatok, a tanítók szövegesen értékelik a diákokat, ez kerül bele a bizonyítványba minden félév végén. Ezekben az években a gyerekek többnyire egy pedagógussal töltik a napjukat, akik a nemzeti tantervben meghatározott kötelező tantárgyakat tanítják. A magániskolák plusz foglalkozásokat is kínálnak, ám biztosan van matematika, török nyelv, rajz, zene, angol, környezetismeret, és szó szerinti fordításban „életismeretek”, amely keretében a gyerekek a családról, a környezetükről és a természetről tanulnak. Ez a tantárgy később társadalmi ismeretek néven folytatódik, és a tananyag kiegészül földrajzzal és történelemmel is.

törökországi általános iskola
A kép forrása: Hürriyet

A magániskolákban változatos a kép, iskolától függően sok egyéb órát is kínálnak: természettudományok (növények, állatok, kertészkedés, befőzés, tartósítás), dráma, sakk, robotika, kísérletezés, Lego matek stb. Az idegen nyelvet az állami iskolákban 2. osztálytól kezdik, míg a magániskolákban rögtön az 1. osztálytól.

A 4. osztályban komolyodik a helyzet, bevezetik az osztályozást. Innentől kezdve a diákok félévente két központi dolgozatot írnak minden kötelező tantárgyból, és a kettő százalékos átlaga határozza meg a félévi osztályzatot. Nincsenek évközi röpdolgozatok, szóbeli számonkérés, csak ezen a két dolgozaton kell jól teljesíteniük. A szülők szerint ez bőven elég, hisz az első megmérettetés szinte egy hónappal az iskolakezdés után jön, éppen csak sikerül addig megszokni, hogy vége a nyárnak.

4.-ben jön be a hittan óra, és ez az év más miatt is fontos: a diákok 4. osztálytól jelentkezhetnek ösztöndíjra a magániskolákba.

Az ösztöndíjrendszer

Törökországban ösztöndíjrendszert vezettek be, amely arra hivatott, hogy a tehetséges diákok kedvezményes tandíjjal vagy ingyenesen látogathassanak az államinál több lehetőséget kínáló magánintézményeket. A magániskolák egyénileg, évfolyamonként szervezik saját vizsgájukat, amelyre bármelyik diák elmehet, aki ott szeretné folytatni a tanulmányait. Eredményes vizsga esetén az iskola  kedvezményt nyújt a tandíjból, ez vonatkozhat csak a következő tanévre, de akár 4 tanévre is. Ha a diák több iskola vizsgáját is sikeresen megírta, akkor a kapott ajánlatok tükrében döntik el a szülővel, hogy melyik iskolát választják.

ösztöndíjvizsga
A kép forrása: Hürriyet

A rendszer óriási pozitívuma, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek is lehetőséget kapnak arra, hogy a tehetségüknek megfelelő oktatásban részesüljenek. Hátránya viszont, hogy 4. osztálytól mást sem hallanak, mint hogy azért (is) kell tanulniuk, hogy minél magasabb pontszámot érjenek el az ösztöndíjvizsgán, minél jobb helyre felvegyék őket, és minél kevesebb tandíjat kelljen fizetni a következő tanévben. Bár a vizsgákon való részvétel önkéntes, sok szülő és tanár szerint óriási nyomásként nehezedik a kisdiákokra. Egyesek arra is panaszkodtak, hogy az intézmények valószínűleg már előre bekalkulálják a lehetséges árengedményt az éves tandíjba. Így fordulhat elő, hogy az alsó tagozatosok kedvezmény nélküli tandíja sokkal kevesebb – akár fele – a felső tagozatosok tandíjának. Végtére is a magániskolák célja az, hogy minél több tehetséges gyermeket szerezzenek meg, mert a megítélésük azon múlik, hány gyermek nyer felvételt tőlük köztudottan erős középiskolákba, egyetemekre.

Az ösztöndíjrendszer mellett az állam több módon is támogatja a tehetséges tanulókat. Központi felmérő tesztek megírása után tehetséggondozó programba kerülhetnek a gyerekek, aminek a keretében délutáni foglalkozásokon vesznek részt egy oktatási központban. Ha a gyerek tudja tartani a tempót az iskolai kötelezettségei mellett, akkor megnő az esélye arra, hogy később az ösztöndíj-vizsgákon jó eredményt érhessen el, és kedvezményesen vagy ingyenesen tanulhasson valamelyik magánintézményben.

Az állami ösztöndíj elnyerésének nem csak ez a módja. Éves központi vizsgán is részt vehetnek, ahol a ponthatárt elérő gyerekek akár ingyenesen tanulhatnak valamelyik magánintézményben. A magánintézményeknek egyébként kötelező bizonyos számú, államilag finanszírozott diákot felvenniük, akik sokszor olyan családból jönnek, ahol hősi halott is van. A hősi halált halt katonákat (és magánembereket, akik pl. a 2016. évi puccs során veszítették életüket) nagy tisztelet övezi Törökország-szerte, és az állam ilyen kedvezményekkel is próbálja a hátra maradt család megélhetését segíteni. A családok emellett beiskoláztatási támogatásra is jelentkezhetnek, ahol a szociális háttér vizsgálata alapján ítélnek meg támogatást, amelyet utólag fizetnek ki.

A második négy év az általános iskolában

A felső tagozatban több új tantárgy is bekerül az órarendbe (informatika, török függetlenségi háború és kemalizmus, karriertanácsadás – utóbbi kettő csak 8.-ban), és szaktanárok kezdik oktatni a diákokat.

Az oktatási intézményekben – alsóban és felsőben –, minden hétfő zászlóünnepséggel és himnusszal kezdődik, majd ugyanezzel ér véget a hét péntek délután. Az osztályok rendben felsorakoznak, a zászlótartó tartja a nemzeti lobogót, és felcsendül a török nemzeti himnusz, amelyet mindenki hangosan énekel. A ceremónián kötelező a részvétel. A videón egy isztambuli iskola ünnepsége látható:

A tapasztalat szerint a magánintézmények nagy hangsúlyt fektetnek a diákok motiválására, akár iskolai szinten, akár osztályon belül. Bizonyos iskolákban napost vagy heti, esetleg tantárgyfelelőst neveznek ki az osztályban, aki a tanár „asszisztenseként” végzi a rá bízott feladatait. A gyerekek így vezetői tapasztalatokra is szert tehetnek. A feladat nagyon komoly státusszal jár, mindenki várja, hogy rá kerüljön a sor. Az iskolák rendszeresen szerveznek házi tanulmányi versenyeket, és a legjobb eredményeket elérőket vagy pl. a zászlóünnepségre legrendezettebben levonuló osztályt, esetleg a legszebben feldíszített tanterem gazdáját kitüntetett figyelemben részesítik az egész iskola előtt.

Szintén a magániskolákra jellemző a projektszemléletű oktatás, amely bár remek előnyökkel jár a diákok számára, a szülők nem mindig pozitívan nyilatkoznak róla. A negatív hangot mindössze az okozza, hogy a heti vagy havi projektek olyan házi feladatok, amelyeket a gyerekek nagy valószínűséggel nem tudnak önállóan elkészíteni, ezért a szülők folyamatos segítségére is szükség van. Például angolórára olyan videót kell készíteni, amelyben a diák elmondja, hogy milyen a saját napirendje, mikor mit csinál. Vagy törökórára egy 3 dimenziós táblát kell készíteni, amely arról szól, hogy miért jobb a török szavakat használni az idegen szavaknál.

Az állami iskolákban nincsenek előírt motivációs módszerek vagy projekt házi feladatok. A szülői tapasztalatok szerint ott sokkal több minden múlik a pedagógus hozzáállásán és munkamódszerén, fokozottan igaz az, hogy nem jó iskola kell, hanem egy jó pedagógus.

Az általános iskola végén, 8. osztályban nagy megmérettetés vár a diákokra: egyrészt évzáró vizsgán kell részt venniük, másrészt meg kell írniuk a központi felvételi vizsgát, ha nem a lakhelyük szerint illetékes állami középiskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat. Az iskolákba az elért pontszám alapján lehet bekerülni.

Közlekedés az iskolába

Törökországban gyakorlatilag minden magánintézmény járat iskolabuszt, és sok államiban is létezik a szolgáltatás. Természetesen mindez feláras, kilométer alapján kell a havi díjat kifizetni. Az iskolabuszok úgy alakítják az útvonalukat, hogy minden diákot az otthona előtt tudjanak felvenni, hazafelé pedig ugyanott letenni.

iskolabusz
A kép forrása: Milliyet

A kisbuszok szigorú, központilag meghatározott szabályokat betartva szállíthatják a gyerekeket. A buszon mindig van egy kísérő személy, aki segít a fel-, illetve leszállásnál, ő az, aki hívja anyukát vagy apukát, hogy hamarosan érkezik a busz, lehet kifáradni a gyerekkel vagy a gyerekért. Az intézmények külsős cégeket bíznak meg a szolgáltatás ellátásával.

Felvétel a középiskolába

Az általános iskola után az érdeklődési területük és a felvételi pontszámaik alapján többféle középiskolában folytathatják tanulmányaikat a gyerekek. Vannak a szakiskolák és szakközépiskolák, illetve a gimnáziumok. Előbbiben szakképzés folyik és szakmát tanulnak a diákok, innen csak különbözeti vizsga letétele után jelentkezhetnek egyetemre. A gimnáziumoknak több fajtája létezik, idegennyelv-oktatásra specializálódott, humán, reál, amelyek mindegyike érettségi vizsgával zárul, és ahonnan többnyire egyetemekre mennek tovább a gyerekek.

Felsőfokú oktatás

A szakközépiskolát elvégző hallgatók a szakirányuknak megfelelő 2 éves felsőfokú szakképzésben tanulhatnak tovább. Az egyetemre bekerülő hallgatóknak 4 év az alapszak, melyet 2 év mesterszakkal tudnak kiegészíteni. Bizonyos szakmáknál, úgymint orvos, állatorvos, gyógyszerész, mérnök stb. eleve 5 vagy 6 éves az egyetemi képzés. A mesterszak után lehetséges doktori képzésre járni, ami átlag 4 évet vesz igénybe.

egyetem
A kép forrása: Arti Gercek

Érdekesség, hogy azon végzősöknek, akik állami alkalmazottként (akár pedagógus, akár köztisztviselő) szeretnének az állami szektorban elhelyezkedni, le kell tenniük egy speciális vizsgát, hogy bekerülhessenek a rendszerbe. A vizsga letétele után a legelső években az állam jelöli ki, hogy hol kell dolgozniuk, ezen nincs lehetőség változtatni sem. Előfordulhat, hogy valaki évekre az ország túlsó csücskébe kerül, egy piciny kis faluba, távol a lakhelyétől és a családjától. Ha letelik a kötelező idő, akkor kérelmezheti az áthelyezését megadott adminisztrációs kerületbe.

Péntek délután van, hamarosan hozza a szél a hozzám legközelebbi általános iskolában felcsendülő himnusz hangját. Vége a hétnek, itt a hétvége, amikor újra felbolydul a város, de most egészen más miatt: jó az idő, irány kifelé!

(Köszönöm a cikksorozathoz nyújtott segítséget Erdem Évának!)

“Az óvoda- és iskolaválasztás dilemmái Törökországban III. rész” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Moni szerint:

    Ez mind szep es jo, koszi a cikket. Irnal arrol is h a torok oktatas hogy all a specialis nevelesi igenyu gyerekekhez? Integral vagy szegregal? Van e eros gyogypedagogiai hatter az orszagban? Es milyen segitseget kapnak a fogyatekos gyereket nevelo csaladok az allamtol?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.